Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

iamint a nagy művészettörténészek: Lyka mellett Petrovics Elek, Rabinovszky Mariusz, vallották ugyanezt. 1914-ben egy debreceni megrendelésnek tesz eleget: falifülkébe „Pieta"-t mintáz. Mint kéziratos naplójából kivehető: a görög katolikus püspöki hivatal egyik tagjának készíti, de a megrendelő bomba (pokolgép) robbanás okozta halála miatt nem valósul meg a szobor.

9 A megrendelő halála után valódi bombák robbantak. Kitört az I. világháború. Medgyessy Ferencnek is be kellett vonulnia, császárvadász főhadnagy orvosként. Ismét gyógyítani kényszerült, de ahogy módját ejthette, rajzolt, mintázott. Archív fotók, rajzfüzetei, keresztszüleinek, öccsének írt levelei és feljegyzései, naplójegyzetei alapján alkothatunk képet életéről.

10 1914-17-ben a galíciai fronton, 1918-ban az olasz fronton állomásozott, 1915-ben Stanislauban, Halicson (itt kórházban feküdt), Novosidkán, 1916-ban Lembergben, Przemyslben, majd Podhajce környékén tartózkodott. Lembergi (lvovi) élményei alapján írta meg később „Sánta ló" történetét (életét mentette meg azzal, hogy a kávéházból kiment egy lovat lerajzolni). Számtalan mozdulattanulmány alapján született az 1915-ös „Kis Lovas", majd az 1917-es „Ágaskodó lovas". Ennek születéséről így vall: „A menetelések idején mindig a lovas szakaszparancsnokok mellett jártam és figyeltem a ló járását, izmainak játékát. Egyszer aztán megmintáztam, mert a háború alatt is főleg csak rajzoltam és mintáztam".

11 így ábrázolja őt egy archív fotósor: egyiken ideiglenes műtermében ül az „Ágaskodó lovas" mellett, feje fölött harcoló lovasokat ábrázoló fríz, másiPieta 1914 (töredékes) Fotó: Feketéné