Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

II. Budapest - Párizs - Firenze (1899-1910) 1899. szeptember 20-án nyert felvételt Budapesten, az Orvostudományi Egyetemre. 1901. decemberében pl. állattanból kitűnőre, növénytanból, ásványtanból elégségesre szigorlatozott. Többek között dr. Hőgyes Endre és báró Eötvös Loránd tanította. Gyakran látható indexében az „igen szorgalmas" bejegyzés. Tanulmányait keresztszülei is segítették. 1904. november 30-i dátummal kapott végbizonyítványt, 1905. március 17-én tette le orvosi szigorlatát.

1 Közben 1902 tavaszán behívták katonának a K.u.K. császárvadászokhoz. 1902. április 18-i levelében így számol be szüleinek a kaszárnyából: „Van már 8 medikus - 2 magyar, 3 német, 3 talián - a közös társalgás a német. . . engemet hungria (éhes) Medicsinek hívnak - nem tudja senki kimondani a nevemet ... itt nagyon megbecsülik az önkénteseket - a magyar fiúkat meg szeretik, mert tudják hogy jó katonák. ... a kiképzés május 15-ig tart, akkor jobb dolgunk lesz, beosztanak a kompániába és rukkolunk mindennap fel a havasokra, ott szokás harcjátékokat rendezni sziklák s fellegek között . . ." Előbb Triesztben szolgál, majd augusztusban „marsolnak Olaszországban, a Lagó-tónál".

2 Egyetemi évei alatt érlelődött meg benne, hogy sorsát a művészethez köti. Tárlatról tárlatra, múzeumról múzeumra járt, s a hatást így foglalta össze 1905-ben: ,,Ügy harmad-negyedéves koromban kezdtem ébredezni rá, hogy az tulajdonképpen milyen véghetetlen nagy és szép, és hogy mennyire érdemes az embernek az életét arra szentelni, s ami pedig legtöbb ember előtt örökre bezárt könyv marad, én megszerettem úgy, hogy hirtelen eltörpült előttem minden a világon, az orvosi pályával együtt."

3 Mit kapott képzőművészetileg Budapesten 1902-1905 között? Bizony ott sem annyit, mint gondolnánk. Járta a múzeumokat, tereket, de mit láthatott? A századelő szegényes képzőművészeti látványt nyújtott még a fővárosban is. Lyka Károly könyvei fontos kalauznak bizonyulnak a századforduló képzőművészeti életére, ízlésére vonatkozóan. Megtudjuk pl. hogy a Nemzeti Múzeum szobortárában 1900ban csak 102 magyar és 34 külföldi plasztika volt, ebből szerencsére 64 Izsó Miklós műve/' Ha a Képtár katalógusát forgatjuk, feltűnik Székely Bertalan, Than Mór, Orlai Petrich Soma, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Barabás Miklós, Borsos József, Kiss Bálint, Lötz Károly, Benczúr Gyula egy-egy műve, pár Raffaello-, Veronese-másolat, a többség azonban jellegtelen XIX. századvégi külföldi (Neuville, Détaille), és magyar festő alkotása (Tornay Gyula, Neogrády Antal,