Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

JEGYZETEK 1 A családfa, az okmányok jórésze az Országos Széchenyi Könyvtár (továbbiakban : OSzK) 25/1/1-1/6. sz. alatt látható. A nemesi oklevelet az Orsz. Levéltár őrzi 28/23/776. sz. E dokumentumok részben megerősítik, részben cáfolják László Gyula feltevéseit (vö. 1968-as monográfia 7-8. p.). Az adatok birtokában további családkutatás szükséges. 2 Erzsébet és Gábor levelei az OSzK-ban találhatók 25/830, 31, 37, 832, 38, 25. sz. alatt. Gábor levelének dátuma: 1867. szept. 11. - OSzK: 25/825. sz. 4 Medgyessy Ferenc: Életemről, művészetről 57. p. (Bp., 1960). 5 A család anyagi számadását Id.: OSzK. 25/34. sz. irataiban. 6 „Életemről, művészetről" 82. p. 7 „Száz rajz" c. kiadvány bevezetője (Bp. 1956). 8 Papné 1889. aug. 12-i levele az OSzK-ban található, 25/343. sz. alatt, nagyanyjáé (okt. 2-1 dátummal) a 25/299. sz. alatt. 9 Thaiszné Varga Teréz 1956-ban - az életmű-kiállítást látva - idézi fel az emlékeket. A levél az OSzK. 25/419. sz. alatt van. 10 A debreceni ev. ref. főgimnázium értesítője. Az 1891-92-es iskolai évről közzéteszi Tüdős János igazgató (1894-től Dóczi Tmre, 1898-tól Sínka Sándor igazgató). h Móricz: Közös ifjúság kötelez c. cikkében idézte fel 1937-ben e gyermekkori élményt. Hozzáférhető az „Életemről, művészetről" című kötet, 93-97. p. 12 Édesapja hegedűóráira „A vonó mint nádpálca" című írása emlékeztet (Életemről, művészetről) 58. p. 13 Idézet 1926. május 15-én írt önéletrajzából (Nemzeti Galéria adattára 1977. sz.). 14. Idézet ugyanonnan. 15 Ld. az említett évkönyv 1897-1899 köteteit! 16 A találkozást az „Életemről, művészetről" című kötet 58. p. idézi fel. Testvére, Gábor e találkozást a Nagyerdőre helyezi (ld. „Alföld" 1970. 12. sz. 88-90. p.). 17 Mindkét idézet „Műcmlékrombolás Debrecenben" című cikkéből való. Hozzáférhető „Életemről, művészetről" kötete 49-50. p. 18 „Száz rajz" előszavában és egy 1930-as debreceni riportban vallja ezt. 19 Ezek a festmények szerepeltek a Déri Múzeumban 1938-ban rendezett Régi debreceni portrék című kiállításon, majd a világháború alatt eltűntek (ld. Sőregi naplóját 6., 7. p.). 20 Tóth Andrásról Kaplonyinak nyilatkozott, ld. „Debreceni ércemberek . . ." 119. p.