Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

A debreceni szobrászat és művészeti közélet a századvégtől a XX. sz. közepéig

cen művészeinek Európa-szerte sikereket hozott, s azoknak a terveknek, amelyek egy állandó művésztelep létesítésére vonatkoztak. A terv - mint láttuk -, már 1908-ban megszületett, s a húszas években feléledt. A Művészház igazgatója kérvénnyel fordult a városi tanácshoz, s a közgyűlés 1928-ban foglalkozott az üggyel. Elfogadták Borsos József főépítész tervét, aki a Nagyerdőn jelölte ki a háromemeletes, tízlakásos ház helyét. A művésztelepre Holló László, Bánszky Tamás, Balezer György, Senyéi Oláh István stb. pályázott. Anyagiak híján azonban 1945-ig elaludt a terv. 1927-ben, a Művészházzal együtt megszűnt a Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete, a Műpártoló Egyesület tevékenysége pedig egyre inkább konzervatívvá vált. Káplár Miklós festőművész pl. azért lépett ki az egyesületből, mert zavarta, hogy „üzlet a debreceni rajztanárok részére a Műpártoló Egyesület cégérc alatt". A városban élő fiatal értelmiségiek, műpártolók, művészek egy része szűknek kezdte érezni e szervezet által adott kereteket, s visszahúzónak szellemét. Tágabb, országos látókörű, s modernebb elveket hirdető és alkalmazó egyesület létrehozását tervezték. Nagy szerepe volt az előkészítésben juhász Géza, Kardos László tanároknak, dr. Schlotter Ferenc ügyvédnek. 1927. június 19-én, a városi tanács közgyűlési termében, mintegy száz főnyi hallgatóság előtt ismertették az előkészítők az alapítandó új társaság célját, alapszabályát. E napon alakult meg a debreceni Ady Társaság, amely mintegy két évtizedes működése során kiindulópontja lett a debreceni haladó törekvéseknek, élesztője az újnak, a modernnek. Alakulásánál ügyvezető elnök Juhász Géza, főtitkár Kardos László, titkár Senyéi Oláh István. Elnöknek Ady Endre fivérét, dr. Ady Lajos tankerületi főigazgatót kérték fel. Az Ady Társaság célja induláskor a tiszta művészet hirdetése, távolállás minden faji és egyéb előítélettől, a politikától, s ugyanakkor a debreceni művészeti élet és művészek közelítése az ország haladó irányzataihoz, illetve köreihez, elsősorban a Nyugathoz. Mindehhez Ady Endre nevét tűzte zászlajára ez a kis haladó csoport, s nevével együtt vállalta kultuszát, emléke ápolását. Az ország közvéleménye rövidesen érdeklődéssel fordult a debreceni zászlóbontás felé. A Vajda János Társaság pl. így üdvözölte a fiatal debreceni egyesületet: „Az Ady Endre Társaság - hisszük - el fogja majd érni - kemény munkával hogy a Maradandóság Városát bekapcsolja az európai szellemi áramlatok vérkeringésébe". Az ország vezető művészei, esztétái rendszeresen látogatták a Társaság matinéit, emlékünnepségeit, vitáit. Németh László, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Rabinovszky Máriusz több ízben tartott előadást, egy-egy alkalommal ellátogatott Debrecenbe a Társaság meghívására Juhász Gyula, Csók István, Vaszary János, Kosztolányi Dezső is. A képzőművészeti osztály 1927. október 27-én alakult meg Gáborjáni Szabó Kálmán és Senyéi Oláh István előkészítő munkája nyomán. Elnöke Holló László, titkára Gáborjáni Szabó Kálmán, alapító tagjai Berki Irma, Senyéi Oláh István és Toroczkai Oszwald voltak. Toroczkai - egyben a Művészház igazgatója - azonban