Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

A debreceni szobrászat és művészeti közélet a századvégtől a XX. sz. közepéig

pár hét után kilépett, lemondott titkári címéről is - veszélyeztetve érezte ugyanis a régi testület, a Műpártoló Egyesület létét. A Budapesten élő Medgyessy Ferenc - előzőleg a Művészház tagja - 1927-ben szintén csatlakozott a képzőművészeti osztályhoz. 1929-ben Vadász Endre, 1932-ben Káplár Miklós és Félegyházi László, majd 1933-ban Smurák József lépett be. 1927-31 közt a Műpártoló Egyesület téli tárlatán szerepelt a képzőművészeti osztály együttese, ha nem is önállóan, külön falakon. 1934- ig békésen együtt élt a Műpártoló Egyesület és az Ady Társaság. A közös kiállítások azonban felvetették a színvonalbeli különbségeket. Ezt a közönség és a sajtó is észrevette. Holló László és a Műpártoló Egyesületből az Ady Társaságba átlépő Káplár Miklós távolmaradt az őszi, téli tárlatoktól, a kiállító „Adysok": Vadász Endre, Gáborjáni, Senyéi, Medgyessy és Berki Irma kiemelt kritikát kaptak. Az 1931-es év az I. önálló képzőművészeti kiállítással, Rabinovszky Máriusz tárlatvezetésével teljes diadalt jelentett. Rabinovszky, a modern művészet nagy pártfogója és fáradhatatlan propagálója írta a katalógus előszavát is. Az egyes művészek méltatásán túl a következőket állapította meg: ,,Hat képzőművész tagja van a debreceni Ady Társaságnak. Hat külön egyéniség. Egyik sem igen hasonlít a másikra. Ez a különvalóság éppenséggel nem lehet program. Ugyanolyan kevéssé lehet program a különvalóság megszüntetése. Helyi stílust nem lehet elhatározni, helyi stílus lesz. Mennél hatékonyabbá alakul Debrecenben a szellemi élet, annál élénkebben cserélődnek ki a szellemi javak és láthatatlanul színeződik a helyi jelleg ..." A magasfokú szervezettség mögött magas színvonalú anyag is állott, és ez jelentette a legfőbb sikert. A képzőművészeti osztály elnöke, Holló László, sajtóelőzetesben így nyilatkozott: ,,A modern szellemű magyar művészet debreceni képviselői tömörültek az Ady Társaság képzőművészeti kiállításán." Egyben kinyilvánította, hogy az Ady Társaság nem kíván rivalizálni a Műpártoló Egyesülettel. Az 1933-as.JI. cs^porttárlaton Holló Lászlót kivéve mindenki szerepelt, az újonnan meghívott Smurák József hódmezővásárhelyi keramikus iparművésszel együtt. Rabinovszky Máriusz így üdvözölte a kiállítást: „Debrecen az első és egyetlen vidéki város, melyben modern képzőművészeti egyesülés létrejött és eredménnyel működik . . . ami a debreceni Ady-társaság képzőművészeti kiállításán meglepett, az a kis tárlat nyugat-európai szelleme volt, anélkül, hogy helyi és általános magyar vonatkozásokat nélkülöznünk kellett volna." Ez évben - Káplár és Medgyessy javaslatára - az október 21-i közgyűlés az Ady Társaság tiszteletbeli tagjává választotta Vaszary Jánost és Csók Istvánt. Februárban a III. csoportkiállítás díszvendége Csók István volt. Mellette Aba-Novák Vilmos, Glatz Oszkár, Iványi Grünwald Béla, Pécsi Pilch Dezső, Szőnyi István festményei, grafikái és Kövesházi Kalmár Elza szobrai szerepeltek. Az év legjelentősebb, a társaság egészét megmozgató rendezvénye a Tóth Árpád-emlékmű avatása volt. 1935- ben - Káplár Miklós váratlan halálával - a képzőművészeti osztály új elnököt választott Medgyessy Ferenc személyében. Az Ady Társaság a Déri Múzeummal közösen feladatának érezte Káplár emlékének maradandó megörökítését.