Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Művészetének egyetemessége, magyarsága, debrecenisége

„Debrecenből kerültem elő szobrásznak. Hogy, hogy nem, ezt magam sem értem. Hiszen Debrecen sohasem volt nagyon termőföldje a művészeteknek. De befogadója sem. Inkább bizalmatlan, gyanakodó, mint lelkesedő fajta. Csokonai állapította meg róla, hogy a kövér disznók és sovány poéták városa" - írta a szobrász önéletrajzában, 1944-ben. Ezt az ellentmondást hangsúlyozza Lyka Károly is, a szobrász útnak indítója: „. . . megtörtént az a csoda, hogy művészet dolgában tökéletesen meddő talajból két kitűnő művésztehetségünk is sarjadt ki, akiket azóta legjobbjaink közt emlegetünk. Ez a nevezetes őstalaj, amely odáig nem látott telivér művészt, két nagy alföldi város: Debrecen és Hódmezővásárhely. Az előbbiben Medgyessy Ferenc pillantotta meg a napvilágot, az utóbbiban Tornyai János. "* A debreceniség első hangsúlyozója Rabinovszky Máriusz volt 1924-ben: „Debrecen művészi benyomásban nem nyújtott sokat, de a művész fejlődésére nézve talán nem maradt hatástalan. A debreceni tanulóévek után . . . mindenüvé elszakíthat atlanul magával vitte Debrecent." Később, 1931-ben így jellemzi Medgyessyt, az Ady Társaság kiállításának katalógusában: megtestesül benne „szülővárosának minden törzsökös valóságérzéke és robusztus keménysége".

2 Ezt a gondolatot viszi tovább 1934-ben Senyéi Oláh István* - hangsúlyozva a progresszívek, így a debreceni Ady Társaság küzdelmét a szobrász itthoni elismertetéséért. Valóban: ez a kis lelkes csoport felismerte a Mester nagyságát, de a „hivatalos" Debrecen, éppúgy, mint a „hivatalos" Magyarország, nem eléggé. Az elszalasztott lehetőségek rezignációja kiérzik, kiérzett Medgyessy leveleiből, írásaiból. Zseniálisan jelölte meg Ferenczy Béni a vidéki centrumok kulturális szerepét egyegy művész vagy egy ügy pártolásában: „Igen, több ilyen nagybányai, debreceni vagy hódmezővásárhelyi lokálpatriotizmusra lett volna szükség, Medgyessy is ezt példázza. A kulturális alkotó életnek igazi melegágya egy ilyen kis biztató fészek, egy kis kör, amely egy erős egyéniség vezetésével egyetemessé válik."'

1 Medgyessy debreceni származása sokkal többet jelentett puszta születési, életrajzi adatnál. Élete végéig megtartotta debreceni tájszólását, jó szívvel vállalta debreceni illetőségét. A Kollégium nagyhírű régi professzorainak példája nyugodtságra, egyszerű, puritán viselkedésre intette nemcsak mint kisdiákot, hanem mint felnőtt, híres szobrászművészt is. Ugyanez a szellem formálta Móriczot is. Medgyessy szobrainak legfőbb ihletője a paraszti szépségideál. A debreceni és