Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája (Budapest, 1989)

A Krisztus Pilátus előtt és a Golgota keletkezése és elfogadtatása (1879-1884)

árizs életében drámai helyzetet teremtett 1870-71. A franciaporosz háborúban a francia hadsereg kapitulált. Felkelés tört ki Párizsban, megalakult a párizsi kommün, amelyben a magyar származású Frankéi Leó és Munkácsy Mihály eszményképe, Gustave Courbet is részt vett. A kommün bukása után újabb forradalom tört ki, de ezúttal a párizsi Szalonban: bemutatkoztak az impresszionistáknak csúfolt fényimádók. Először Claude Monet lmpreszszió. A felkelő nap című képe keltett feltűnést. Majd Manet, Degas, Renoir, Pissarro képei kerültek a a viták kereszttüzébe. A heves támadástól többek között Émile Zola védte meg a festőket, akik 1874-ben mutatkoztak be csoportosan. Velük együtt jutott hasonló eredményre a napfény színeket és fényeket felbontó hatása érzékeltetésében egy magyar festő: Szinyei Merse Pál {Majális, 1873). 1880-ban állította ki Rodin híres szobrát: A gondolkodót. Olyan írók, költők gyűltek össze ekkor Párizsban, mint Zola, Maupassant, Flaubert, Taine, Daudet, Anatole Francé, a Parnassemozgalom tagjai, s a zenei élet színvonalát Gounod, Massenet, Thomas, Saint-Saéns nevei jelzik. Az építészetnek is korszakalkotó eredményei születtek, amelynek hatásos példája az 1889-es párizsi világkiállításra épült Eiffel-torony. Ebbe a nyüzsgő, élénk központba 1870ben, 26 éves korában látogatott el először Munkácsy Mihály, amikor Siralomház című festményével aranyérmet nyert a párizsi Szalonban. Ezután visszatért Düsseldorfba, majd rövid utazást tett Paál Lászlóval Hollandiá4. Munkácsy 1874-ben