Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája (Budapest, 1989)
A Krisztus Pilátus előtt és a Golgota keletkezése és elfogadtatása (1879-1884)
ba. Közben új barátja, Zichy Mihály állandóan ösztökélte: „Menjen, az Istenért mentül hamarább Párizsba, csak ott lesz helyén!" Édouard de Marches báró és felesége is a francia fővárosba hívta a festőt, Goupil műkereskedő pedig anyagi biztonsága felől is megnyugtatta. Munkácsy így végül 1871 őszén Párizsba költözött. Az új környezetben, a beilleszkedésben nagy segítségére voltak de Marches báróék. Állandó vendége volt Paál László, akivel gyakran látogatta Barbizont (itt festette például a Rőzsehordó nőt). Hamarosan francia festőbarátokra is szert tett: megismerkedett szomszédjával, Gustave Dóréval, majd Puvis de Chavannes-nal. 1874 után találkozott Zichy Mihály szalonjában a Párizsban élő külföldi (orosz, belga, cseh) festőkkel, szobrászokkal, s ugyancsak Zichy révén került kapcsolatba a Párizsi Magyar Egylettel, amelynek az Oroszországból átköltözött festő az elnöke lett. Közben, 1873-ban, Munkácsy részt vett a bécsi világkiállításon, ahol az Éjjeli csavargók, A részeges férj hazatérése, a Köpülő asszony és két kisebb képe nagy sikert aratott a festők és kritikusok között, megszerezte például Pettenkoffen, Repin, Sztaszov orosz esztéta és a francia kritikusok egy részének elismerését. 1874-ben változás állt be magánéletében: miután de Marches báró meghalt, és a gyászév letelt, a festő feleségül vette az özvegyet, Cécile Papier-t. 1874 augusztus-szeptemberében Svájcba, Olaszországba és Magyarországra utaztak nászútra. Ekkor látta a festő Velencében, a Scuola di San Roccóban Tintoretto híres passiósorozatát, amely később nagy szerepet játszott Krisztus-képei születésében. A pesti ünneplések után meghívást kapott Haynald Lajos kalocsai érsektől, az egyházművészet támogatójától, s pár gondtalan, nyugodt hetet tölthettek el Cécile-lel Kalo5. Munkácsyné 1874-ben csán. Haynald Lajos haladó szellemű, művelt főpap és megértő ember volt; élete végéig baráti figyelemmel kísérte Munkácsy útját. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy az ő személyes törődésének, tanácsainak nagy jelentősége van Munkácsy későbbi, biblikus témájú képei születésénél, alakulásánál. 3 1874 szeptemberében Békéscsabán, Gerendáson pihent az ifjú pár, ekkor születtek a Falu hőse tanulmányai és a Poros út. Párizsba visszatérve Munkácsy megfestette a Falu hősét, majd az Újoncokat. E népéleti témáktól egyre inkább távolodni kezdett, megjelentek az urbánus képek (Zálogház, a Baba látogatói), majd a nagy témák keresésének ideje következett. 1876-ban a párizsi Szalonban mutatta be Műterem című festményét, amelyről Paul Mantz ezt írta a Le Temps-ban: „Ez a festmény eseményt jelent Munkácsy pályáján. Igen örvendetes megtérést, szabadulást a fekete színtől, szökés szürkeségek megbecsülését. A megfestés módja csodálatos. Munkácsy így még nem festett. Az ecset futása könnyed és kifejező, némelyik részlet a széles és biztos festés remeke." 4 A kép Munkácsy életérzésének kifejezője volt: úgy ábrázolta magát és Cécile-t új műtermében, hogy a festmény megtalált biztonságát tükrözte. Ez azonban csak rövid ideig tartó nyugalom volt, jöttek házaséletének gondjai, és bekövetkezett egészségének romlása is. Sokan és sokféleképpen értelmezték feleségével való kapcsolatát, de legtöbben megegyeztek abban, hogy feleségét okolták Munkácsy megfeszített munkatempójáért, megalkuvásai sorozatáért. Érdemes egyhavi levelezésük tükrében képet alkotni magunknak Cécile asszony természetéről, igényeiről. 1877 augusztus-szeptemberében Cécile szokás szerint Luxembourg melletti, colpachi birtokán pihent, Munkácsy pedig Párizsban dolgozott. Kisebb képek mellett Milton előtanulmányaival volt elfoglalva. Szinte mindennap írt levelet feleségének, mert az elvárta tőle, hogy szüntelenül udvaroljon neki. Cécile-t állandó féltékenység gyötörte, és a festőnek folyvást bizonygatni kellett hűségét (Akármit mond is a te álmoskönyved, csak úgy fürdők az erényben), s meg kellett nyugtatni feleségét arról, hogy megállás nélkül dolgozik. Amikor Cécile sürgetve érdeklődött, hogy hogyan halad a Miltonnal,