Sz. Kürti Katalin: Kiss Sámuel (1781-1819), A debreceni „Rajzoskola" első professzora (Debrecen, 1995)

A kor és helyszín: Debrecen a XVIII-XIX. század fordulóján

lyeket ellenzett, vagy „menedzselt". Az Érsemlyénből Debrecenbe belátogató Kazinczy kritikus szemtanú volt. Figyelemmel kísérte azt a hatalmas építkezést, amely az 1802. évi nagy tűzvész után indult. 1807-ben egy Diószeginek írt levelében felemlítette „azt az irtóztató két épületet, mely ott most épült". Szerinte a Nagytemplom és a Kollégium tervezését Bécsben kellett volna készíttetni. Az épületek 1810-re már eléggé mutatták végleges formájukat. Ekkor ittjárta után örömmel emlékezett meg „a nagyon megszépült Város"-ról. Kis Imrének írta 1810 októberében: „Méltóztassék az Úr tiszteletemet jelenteni Tiszt. Diószegi Úrnál: és megmondani, hogy midőn most a 'Város háza előtt a' nagy Templom felé elindultam, s azt a gyönyörű Janicus oszloprendet s a már emelkedni kezdő frontot megláttam, szinte elszégyenlettem magamat egykori ítéletem miatt. De közelebbre jutván a Templomhoz s meglátván, hogy azok az igen szép oszlopok bé tapasztattak a falba és a Tiszt. Földvári CJr lakásánál azt látván, hogy a kapu mellett egy felől illyen bétapasztott gömbelyeg oszlop, más felől lapos lezének állnak, kéntelen valék visszarogyni előbbeni állításomba. Bár csak már e két keskeny oldalon hagytak volna egyformákat! A párkány (Gesims) sem itt, sem kivált a Kollégiom épületjén nincs az épület magasságához s nagyságához aranyozva: és ez nagy kár. Voltam a Kollégiumbeli épületben is. Melly grádics az ahhoz a nagysághoz! és a rajta fel s le járó ifjúság számához képest! Kívülről szép, pompás és még is modestus épület. Oda volna a modestia, ha a középben emelkednék egy nagy fronton.—Bár csak többé Debretzeni s Váradi Kőmívesekkel ne tétetnének rajzolatokat."

3 Tudvalévő, hogy Péchy Mihály terveit — takarékosság, pénzhiány miatt — erősen megváltoztatták, erre célzott Kazinczy, aki jó kapcsolatban volt Péchy Imrével, s ennek révén Péchy Mihály érdekeit védte a „debreceni és a váradi kőmívesekkel" szemben. Később, 1813 februárjában ezt írta Fazekas István prédikátornak: „A Templom frontja dicső és igen nagy behatást teszen (...) Az a nagy alkotmány a körülötte minden felé elterjedt nyomorult viskók köztt, a Nil partjain álló pyramiszokra emlékeztet. Debreczenben nincs semmi nagy és szép, mint az az eggy Templom és a' tágas ucza. Szép a Cath. Templom is, de 2. Átfogó munkák: A képzőművészetek Debrecenben — szerk.: Bőgel József (Debrecen, 1962.), Debrecen története 1693—1849. Szerk.: Rácz István (Debrecen, 1981.). 3. Kazinczy Ferenc levelezése. Kiadja Váczy János. I—XXI. köt. (Bp. 1890—1911.), a továbbiakban: KL. Idézet: 1186. sz. levél (V. kötet 206.) és az 1844. sz (VIII. k. 111.).