Sz. Kürti Katalin: Kiss Sámuel (1781-1819), A debreceni „Rajzoskola" első professzora (Debrecen, 1995)
A kor és helyszín: Debrecen a XVIII-XIX. század fordulóján
el van rejtve azon a szük piaczocskán. Hát az a szép frontú Collegium épület! Vétek volt ennek elébe tenni a Templomot." 4 Tudjuk, hogy milyen nehezen, nagy áldozatok árán épült fel a hatalmas templom, amely a magyar klasszicizmus egyik legfontosabb alkotása. Az is tudvalévő, hogy Péchy eredetileg kupolával tervezte a [Nagytemplomot, amire már nem volt pénz. Mai szemmel így látjuk szépnek, eredetinek s igazán debreceninek, alföldinek a Nagytemplomot. Kazinczy ízlésének más felelt volna meg, s ezzel az ízléssel nem mindig érthetünk egyet. Azzal sem, hogy az egyszerű megoldásban a „tömény" kálvinizmus művészetellenességét látta. Keserűen írta 1816-ban Kis Jánosnak, hogy aki Kálvin tanítványa, annak „szeme nem lát festést, füle nem hall muzsikát. Ez a Vallás ellensége a' szépnek, s melly nyomorult póltolékot ad érette?" ugyanezt tükrözi egy Kölcseynek írt levele 1813-ból, amelyben dicsérte a görög vallást s felemlítette a különbségeket: „Nem annak kell tulajdonítani az elsőséget, a' ki poltolékul Muzsikát, festést, Architektúrát ád az felett a' melly poltolékul semmit nem ád?" 5 A nagyon megszépült várost mégiscsak szerette, érdekeit féltette, amikor baj történt. Az újabb 181 l-es tűzvész mélyen megrendítette, hiszen „Debreczennek veszedelme a pogányt is szánakozásra indítja". Tudott Fazekas Mihály káráról s aggódva érdeklődött Fazekas Istvántól és Kölcseytől: nem égett-e meg Szentgyörgyi háza s „a' Templomot és Collégiumot megmentette-e a' kőzsindely?" 6 Szerencsére e nagy tűz megkímélte az új épületeket, de „hozzájárult" ahhoz, hogy az előtte álló kis házak eltűnjenek. Kazinczy megnyugvással látta 1824-ben, hogy „el vágynak seperve azon viskók, amellyekben hajdan Prof. Varjas és Kocsi urak szállásolának. Ha majd a város Erdőmestere Szabó (Jr felneveli a maga Platanuszait, Bignonijáit, s Jegenyéjit, s Canádi Nyárjait, Debreczennek ez a hely lesz sétálója". 7 Az írófejedelem már 1807-ben, a debreceni botanikus kert tervezése idején felvetette a debreceni emlékkert ügyét: „Ha tágas Piacz adatik botanicus kertnek, azt idővel a Debreczeni nagy emberek Cenotaphiumaikkal lehet 4. KL. 2371. sz. (X. k. 225.). 5. KL. 3147. sz. (XIV. k. 22.) és 2525. sz. (IX. k. 72.). 6. KL 1996. és 2002. sz. (VIII. k. 484. és 504.). 7. Töredék egy (Jtazó leveléből = Kedveskedő, 1824. III. 75.