Sz. Kürti Katalin: Kiss Sámuel (1781-1819), A debreceni „Rajzoskola" első professzora (Debrecen, 1995)
A debreceni „rajzoskola” első professzora (1813-1919)
kötött házasságot. 26 1813-ban született első fia, 1817-ben a második. Állandó anyagi gondjai voltak, pedig neve, címe, rangja „Sculptor et Pictor, Professor Artis Pingendi" volt. 27 Ebben a kétségbeesett helyzetben járt nála Kazinczy Ferenc, aki Dessewffy Józsefnek így számolt be két ellentétes debreceni élményéről.: Nánás felől érkezett a városba. Vasárnap lévén, a város és a kollégium vezetőit Beck Pál palotájában találta. Eltűnődött, látván „a brillant gyűrűket, a czifra ruhákat, a terített asztalt, a puncsot, fagylaltot, nádmézcsemegéket ... van-e ezekre s az effélékre szükség?" Másnap kora reggel Kisshez sietett, akit az előzőekkel szemben sanyarú körülmények közepette talált. „... bevitt eggy üres szobába, hol tulajdon képe függe a falon, 's a' feleségéé, még pedig ez eggyszer házasságoknak első holnapjaiban, igen szerencsés attitűddel, férjének lánczon az ő nyakáról függő miniaturképét tartja kezében — a' másik képen a' felesége a' kideddel. Ezen a' drapperie igen jó. Mind a' három kép pastellben vala dolgozva, 's nem rosszul, csak hogy a colorit mocskos és a' feketésbe csap; maga jól van eltalálva, de a' felesége mind a' két képen olly hasonlatlan, hogy azt elismerni épen nem lehet. — A' három pasztell képen tehát örömöm nem volt nagy, s már menni akartam midőn kért, hogy eggy tekercset nézzek végig. Alagyozott (grundirt) papirosokra veres és fekete krétával és Wischerrel (törlővel) dolgozott Bécsben némelly antik szobrokat (statua) és főket — 's felsikoltottam örömemben. Melly kora az emberiségnek, a' mellyben a' Mesterség a' természettől általlépett az ideálba, 's illy míveket teremtett." A festő helyzete annyira megrázta, hogy több barátjának is leírta. Kis Jánosnak is dicsérte Kiss korai műveit: „Bécsben dolgozott fők antik szobrok (statuak) után! Eltűnt bosszankodásom, 's ha múlathattam volna, éhen és szomjan estig fogtam volna nézni. Melly fők! kiáltám; 's melly külömbség ezek köztt és azon arczok köztt, a' mellyeket az úczákon látunk! 's erre az ideál, amazokhoz a' természet vezet — és mégis az ideál, a' tudatlanok előtt gyanús. — Kis Sámuel ha nem épen nagy Művész is, de olvas és érez, 's gyönyörköde szavaimon." 26. A D. 6330/1941. sz. házassági akv. szerint Sárváry Pál volt a tanú 1812-ben, azesketést Benedek Mihály és Bartha István végezte. A családfát dr. Borszéki Antal állította össze. 27. Dömény J. Diáriuma, Református Kollégium Levéltára, TREL. II. 1. a.
