Sz. Kürti Katalin: Kiss Sámuel (1781-1819), A debreceni „Rajzoskola" első professzora (Debrecen, 1995)

A debreceni „rajzoskola” első professzora (1813-1919)

Azt minden sajnálkozása mellett megjegyezte, hogy Kiss is hibás lehet: „Még csak portraitirozásra sem kap embert".

28 Valóban: alig ismerünk debreceni arcmását, kivéve a Sárvárynak szívességből készített miniatürképeket és Komáromy Eszter arcmását. Csak feltételezhetjük, hogy az O műve Simonffy főbíró és felesége, valamint a Komlóssy házaspár kettőse,

29 Debreceni hivatali munkája volt a kedv nélkül készült, mechanikus munka: másolat a kistemplom egyik úrasztali kannájáról, amely a szabin nők elrablását ábrázolja. Látható, hogy az egyház és a kollégium vezetése nem tudott igazán mit kezdeni Kiss-sel. Egy igazán nagy feladatot csak 1817-ben kapott: vele terveztették a Nagytemplom díszes szószékét, püspöki padsorát, orgonakarzatát. Kissnek a bécsi református templom belső berendezése szolgált mintaképül. Szépen megoldotta feladatát. Tervét a pesti Vogel Sebestyén cég valósította meg Huber József munkájaként. Mint a korabeli jegyzőkönyv leírta: „A katedrát pesti fabrikás Vogel Sebestyén Antal készítette Kiss Sámuellel együtt tanácskozván az elibe adott rajzon némely szükséges fordításokat téve (...)"

30 Az úrasztalt, Kiss tervei alapján, Dohányosi József asztalos készítette. Kiss ekkor 300 frt. jutalmat kapott. 1815-ben — 1. Ferenc születésnapjára — vele terveztették a városháza ablakába tett, kivilágított képeket, amelyeket így írt le Szűcs István: „Felül volt a kétfejű sas (birodalmi czímer) kiterjesztett szárnyakkal, a sas alatt jobbról a bölcsesség Istennője, balról Debreczen város női alakban, fejét szerényen lehajtva, jobb kezét szívére téve, balkezével czímerére támaszkodva. Középen egy oltár volt, rajta füstölő edény és tekercs papír, valamint alább az idő istene (Saturnus) jobbkezében kaszát tartva, balkezével vasmacskára támaszkodva, melyre az örökkévalóságot ábrázoló s farkát szájában tartó kígyó volt felfüggesztve. (...) A második festménynek, mely a városház ablakaiból látszott, ez volt tárgya: Az igazság és hűség megtartja e várost. A festésben lévő rend ez volt: Debreczen város női alakban ábrázolva jobbkezében az igazság mérő serpenyőjét, balkezével czímerére támasz28. KL. 2602., 2607, 2610. sz. = XI. k. 240., 244—45, 250., 261. 29. Sz. Kürti Katalin: Régi debreceni családi képek. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei, 48. szám (Debrecen, 1987) 30—34. A továbbiakban: Sz. Kürti, 1987. 30. KunÁgota: A debreceni Nagytemplom = Debreceni Protestáns Lap, 1938. 8. és Pusztai László: Huber József szobrász élete és művei = Művészet és felvilágosodás i. m. 515—543.