Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

V. Szathmári Ibolya: Az ünnepeltről

dott a gyűjtemény (Gulyás Pál, Juhász Géza, Pákozdy Ferenc, Julow Viktor, Niklai Ádám, Madai Gyula, Sarkadi Imre, Oláh Gábor, Mocsár Gábor, Szabó Magda, Szobotka Tibor, Tóth Béla, Balogh László, Szabó Sándor Géza stb.). Jelentősen gyarapodott továbbá a gyűjtemény színház- és sajtótörténeti anyaga is. Nevéhez fűződik az irodalmi gyűjtemény áttekinthető, koncepciózus muzeológiai szakrendjének kialakítása, a több tízezres tételszámú gyűjtemény nyilvántartása és feldolgozása. Negyedszázados múzeumi munkássága alatt olyan korszerű, szakmailag elismert kiállítások születtek meg keze alatt, mint a ma is látható, Debrecen és a magyar irodalom című állandó kiállítás (1980), az álmosdi Kölcsey Ferenc Emlékház (1990) és a bakonszegi Bessenyei György Emlékház (1987, majd 2003) állandó kiállításai. Az ő munkája volt a Tóth Árpád születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezett országos emlékkiállítás és a hozzákapcsolódó, többnapos tudományos ülés megszervezése. Ez utóbbi kiállítás elnyerte a minisztérium Nívódíját (1986). Évfordulókhoz kötődő időszaki kiállításai is sikeresnek bizonyultak. (Oláh Gábor, Gulyás Pál, Csokonai-relikviák stb.) Fő érdeklődési területe a felvilágosodás korának magyar irodalma, szakdolgozatát „Kufstein és a felvilágosodás magyar költői" címmel írta. A felvilágosodás börtönlírájáról szóló tanulmánya a téma legalaposabb hazai feldolgozása. „A sírhant motívum Kölcsey lírájában", „Batsányi Kufsteinben" c. dolgozatai is ebbe a vonulatba tartoznak. Tudományos munkássága azonban ennél sokkal szélesebb körű. Nagy feltűnést keltett egy, a Debreceni Irodalmi Múzeumban megtalált 18. századi pásztorjáték szövegkiadása (Evander és Alcimna) és az ahhoz kapcsolódó ismeretlen Csokonai-versek feldolgozása. „Petőfipokoljárása Debrecenben" című munkája előtanulmány volt a „Hej, Debrecen, ha rád emlékezem..." címmel megjelent, Petőfi életének debreceni vonatkozásait összesítő, önálló kötetéhez, Tanulmányt készített „Petőfi és Kossuth debreceni találkozásai" címmel, de más reformkori irodalmi kérdésekről is több cikket adott közre. Szívesen foglalkozik a XX. századi lírával is. Nevéhez fűződik Szabó Lőrinc diákkori debreceni naplójának közlése is. Feldolgozta és bevezető tanulmánynyal látta el az Erdélyi Zsuzsanna archaikus imádságkutatásának fogadtatástörténetét. Csokonai halálának 200. évfordulójára emlékkötetet szerkesztett „Ünnepi könyv a lélek halhatatlanságáról" címmel. Több írása foglalkozik az irodalmi muzeológia módszertanával. Szócikkeket írt és gyűjtött a Magyar Katolikus Lexikon és a Debreceni Irodalmi Lexikon számára. Éveken át szerkesztette a Csokonai Kalendáriumot. Kiadásra előkészítette a Petőfi-emlékhelyek országos találkozóján elhangzott előadásokat. Kronológiai kutatásokat végzett az MTA Irodalomtudományi Intézete által vezetett Kölcsey-kritikai kiadás keretében.