Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

V. Szathmári Ibolya: Az ünnepeltről

Szerteágazó munkásságát fémjelzi, hogy több műfordítása is megjelent, pl. az Európa Könyvkiadó adta ki az egyik klasszikus finn kisregény-fordítását. Részt vett az Erdélyi Tükör c. folyóirat szerkesztésében. Máig tagja a Távlatok szerkesztőbizottságának. Igen sok tudományos konferencián tartott előadást, de az ismeretterjesztés műfajától sem idegenkedik. A debreceni irodalomfejlődés sajátos tendenciáit bemutató, újszerű megközelítésű előadásai a Debreceni Nyári Egyetemen is érdeklődést váltottak ki. A finn-magyar irodalmi kapcsolatokat és Kölcsey istenképének fejlődését elemezte a Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusokon (Szeged, Róma, Jyväskylä). Esszéit, publicisztikai munkáit szívesen közlik az írott és elektronikus médiumok. Emlékezetes esszéket írt Debrecen irodalmi hagyományairól (A Főnix és a Bárány városa, Csokonai és a debreceni identitás stb.). Irányítása alatt megélénkült az Irodalmi Múzeum közművelődési tevékenysége is. Havonkénti rendezvényekkel, pl. a Nyitott Műhely vagy a Megjelenés előtt c. sorozataival, a „Múzeumi és műemléki hónap" keretében szervezett előadóestekkel és irodalmi programjaival felélénkítette az irodalmi társaséletet. (Pl. a Babits Mihály születésének 100. évfordulóján rendezett Babits-est vagy a Befalazott szószék c. előadóest felejthetetlen élményt nyújtott a résztvevőknek.) Irodalmi életünk számos, Debrecenhez kötődő nagyságáról emlékeztek meg a szervezésében megvalósuló évfordulós programok: kiállítások, konferenciák, előadóestek (Julow Viktor, Pákozdy Ferenc, Niklai Ádám, Kiss Tamás, Szabó Magda, Tóth Endre, Móricz Zsigmond, Csokonai Vitéz Mihály stb.). Tradíciót teremtett az irodalmi emlékhelyek rendszeres koszorúzásával. Az ő kezdeményezése alapján indult el az 1980-as évek elején a Korunk valósága című művelődési mozgalomnak ún. önművelési ágazata, amely egy skandináv tanulóköri forma sikeres adaptációja volt. Irodalmi témákban felkészítő konzultációkat tartott, illetve az elkészült pályamunkákatzsürizte, így a felnőttnevelési tanszéki tapasztalatait is hasznosította. Keresztesné Várhelyi Ilona rendszeres szaktanácsadója és konzulense a társintézményeknek, szakmai egyesületeknek. Tagja a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak, a Petőfi és Kölcsey Társaság elnökségének, a Magyar Népművelők Egyesületének. Rendszeresen kapcsolatot tart fenn a Debreceni Egyetem tanszékeivel. Itt is, és a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Tanszékén is bekapcsolódott az oktatási-képzési munkába. Várhelyi Ilona nemcsak a szűkebb szakmai területen kamatoztatta ismereteit, hanem széles körű felkészültsége, a külföldön megszerzett tapasztalatai révén is számos, hasznos tanáccsal szolgált a múzeum működésének egészére vonatkozóan is. Lokálpatrióta önkormányzati képviselőként és a kulturális bizottság tagjaként is a realitások talaján maradva, bátran szállt síkra az értékek és minőség védelméért.