Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Praznovszky Mihály: Menyői Tolvay Ferenc, a debreceni tankönyvíró

zetre hivatalom szerént való időm" a gyöngyösi iskolától eltávozott. Ha figyelembe vesszük, hogy a korabeli gyakorlatnak megfelelően 1-2 évig rektoroskodott egy tanító s utána általában lelkészi pályára ment, akkor kb. 1673-1674-ben tanított Gyöngyösön. Gyöngyösről távozván az országot járta („néminemű dolgoknak végben vitelére vettem utat fel hazámban") és 1675. június 29-én érkezett „amaz sok szép virtusokkal fénylő, ékeskedő" debreceni iskolába. A debreceni iskola akkor valóban „fénylő, ékeskedő" intézmény volt. Ez nemcsak a tanítás színvonalából adódott, hanem abból a sajátságos helyzetből is, hogy a 1660-1670-es évekre egyedül a debreceni református iskola állt már csak a hasonló felekezetű iskolák között. 1660-ban a nagyváradi kollégium diákjainak egy része elesett a vár védelmében a törökkel csatázván, más részük pedig Debrecenbe ment át tanárokkal, nyomdával együtt. Ugyanebben az évben a pápai kollégiumot átadták a katolikusoknak, így onnan is Debrecenbe tartottak a diákok. Végezetül 1671ben már a sokat szenvedett, hányatott sorsú sárospataki diákok egy csoportja is idejött tanulni.

5 A debreceni iskola felvirágzását ekkor két kiváló pedagógusnak köszönhette. Martonfalvi György 1660-ban jött át diákjaival Nagyváradról. 1681-ig, haláláig tanított itt. Amellett, hogy végre rendet tudott teremteni a korábbi évek diákzendülései által igencsak felkorbácsolt hangulatú iskolában, igen gyorsan megkedveltette magát diákjaival is. Nem utolsósorban kitűnő felkészültségével, magas színvonalú pedagógiai munkájával. Az ő idejéből emlegetik „collégium" szóval az iskolát, amely egyre inkább „schola universalissá" válik s egyúttal lesz belőle is professzor. Megszervezte a kollégium harmadik tanszékét és tanári állását is. Az első tanszék 1549-ből való, a Theológiai Akadémia dogmatikai tanszéke volt. A második 1636-ból datálódik, ugyanott az írásmagyarázati tanszék volt, míg az 1660-ban létrejövő tanszék a filozófiai tudományok terjesztését volt hivatott elősegíteni.

6 Martonfalvi jelentősége pedagógiai munkájában is lemérhető, nemcsak oktatásszervezési gyakorlatában. (Nem véletlen, hogy az ő idejében évente már mintegy száz diák iratkozik be a kollégiumba!) írt tankönyvet; nagyon fontosnak tartotta, hogy a diákok részére megfelelő színvonalú, a kor tudományosságát tükröző tankönyvek legyenek. (Ö maga Utrechtben is tanult!) Kiadta Ramus logikáját {Petri Rami Dialecticae libri duo. Debrecen, 1658), 1664-ben 5 LADÁNYI Sándor: A sárospataki és debreceni kollégium a Rákóczi korban. In: Rákóczitanulmányok. Bp. 1980. 328-329. - MÉSZÁROS István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Bp., 1981. 326-327. - A Sárospataki Református Kollégium története. Bp„ 1981. 85. (i NAGY Sándor: A debreceni kollégium mint egységes intézmény az egyetem kiválásáig. Debrecen, 1940. 297-311.