Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Gáborjáni Szabó Botond: A magyar református templomok építészeti sajátosságai a múltban és a jelenben

sában, illetve a népi építészet formavilágából merítő Kós Károly és követőinek munkáiban. A két világháború közötti korszak viszont kevés emlékezetes alkotással dicsekedhet: uralkodó irányzata a neobarokk volt. A második világháború utáni baloldali diktatúra ideje a református templomépítészet szempontjából csupán a 18. századi „vértelen ellenreformáció" terméketlen időszakához hasonlítható. Az újabb szakirodalom szerint a kommunista korszak 4 évtizede alatt összesen 18, többségében imaház jellegű református templom épült, míg a politikai fordulatot követő egyetlen évtizedben 48 épület létesült, ezeken kívül további három tervet engedélyeztek.

7 Az új templomok alapján azonban nagyon egyenetlen a hazai református templomépítészet összképe. Néhány nemzetközi viszonylatban is figyelmet érdemlő koncepció, vagy a kor lehetőségeit ügyesen érvényesítő megoldások mellett többségben vannak az eklektikus és az igénytelen épületek. (Az utóbbiak a gyülekezeti tagok szakmailag nem mindig kifogástalan, de ingyenes munkájának segítségével készültek.) A továbblépés lehetőségét kínálja Lőrincz Zoltán lelkész-művészettörténész kötete, amely az 1990 és 2000 között létesült épületek bemutatásával és kritikájával a kérdés elvi átgondolására késztetheti az egyházi közvéleményt és az építtető közösségeket. A munka egyik tanulsága, hogy a hosszabb tilalmi periódust követő és a hirtelen jött szabadságot kihasználó templomépítkezési hullámot (ahogy a türelmi rendelet után, úgy a 20. század végén) sem előzte meg komolyabb, átgondoltabb elvi felkészülés. Az idézett szerző az elmúlt évtizedben létesült épületeket az újabb szakirodalom alapján három fő csoportba sorolja. A racionalizmus és funkcionalizmus szellemében készült, szigorúan takarékosságra törekvő templomok megítélése szempontjából fontos lehet, hogy a református liturgiának kedvező centrális tér a költségek terén rendkívül gazdaságos. Jó lehetőségeket kínál például a kiszolgálóhelyiségek templomtér alatti elhelyezésére. A tudatos egyszerűséggel komponált építmények között vannak kifejezetten színvonalasak (10. kép) A posztmodern csoportba sorolható templomok Magyarországon is főként a végletekig egyszerűsítő „ortodox modernizmus" elutasításából születtek (11. kép). Az organikus stílus magyarországi sikerének a „házgyári építkezés" sivársága gerjesztette közhangulaton, a tömegméretű ellenérzéseken túl történelmi gyökerei is vannak. Az organikus építészek ugyanis jó érzékkel használják a természetes anyagokból építkező hagyományos népi építészet tanulságait, kedvelt formáit. „A tiszta forrásból" merítő zeneszerző Bartók Béla példája a magyar szellemi élet egészére óriási hatással volt, így az építészek számára vonzó. Az ő zenei örökségének lényege éppen az ősi népi dallamok gyűjtésén, 7 LÖRINCZ Zoltán: „Ne hagyjátok a templomot..." Új református templomok, 1990-1999. Bp., Kálvin Kiadó, 2000. 8.