Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Gáborjáni Szabó Botond: A magyar református templomok építészeti sajátosságai a múltban és a jelenben

Sáborjáni Szabó CBoíonJ A magyar református templomok építészeti sajátosságai a múltban és a jelenben Q^^^Ásitnnythtn a templomok megfelelnek rendeltetésüknek, napjainkban is minőségileg különböznek a többi épülettől, mert választékosabb építészeti formát kapnak.

1 A legrégibb időktől fogva így volt ez: az ősi kultikus építmények alkotói minden bizonnyal nyomorúságos kunyhókban éltek. A szakrális céloknak való megfelelés tehát mindenkor és mindenhol az építőművészet technikai és stiláris úttörője volt. Nem volt ritka, hogy egy templom több nemzedék erőfeszítésével épült, és megvalósulását a település önmaga legmagasabb rendű reprezentációjának érezte. Gyakran vált jelképpé - legújabban egy adott település lógójává -, a lakóhelyhez kötődés érzelmi központjává.

2 A magyarországi helynevek közül számtalan utal a község templomára vagy annakjeilegére, mert egy istentiszteleti hely létrehozása közösségteremtő feladat volt, és az ma is. A templomoknak vannak a vallásos hit megélésével kapcsolatos (lényegében országoktól és felekezettől független) közös vonásaik, melyek a századok múlásával is viszonylag keveset változnak, az épületek szerkezeti eltérései viszont az istentisztelet gyakorlásának liturgiái különbségeiből adódnak. Amennyiben ugyanis a térbeli forma valóban az építmény rendeltetését szolgálja, a tervezés elsősorban a liturgia igényeinek elemzésén alapulhat. Bár a magyar templomépítészetnek a kezdetektől voltak helyi színei, a reformáció előtt és után egyaránt nyugat-európai minták domináltak. Magyarországon a protestánsoknak csak főiskoláik lehettek, ezért a magyar értelmiségi elit képzésében nagy szerepet játszott a peregrináció, a nyugat-európai protestáns egyetemek láto1 Az alábbi szöveg egy barcelonai konferencián elhangzott előadás magyar változata. Az eredeti francia nyelvű áttekintés a közös európai vonások mellett a történelmi kényszer hatásait, a népi építészethez és a modernitáshoz fűződő sajátos viszonyunkat, illetve újabb templomainkat ismertette hatvan fényképfelvétel segítségével. 2 Közismert magyarországi példa a Kodály Zoltán által feldolgozott nagyabonyi és majlandi, azaz milánói tornyokról szóló, honvágyat kifejező népdal a Háry János c. daljátékban.