Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Márkus Béla: Makovje-medovje haluske

helyi szlovákság és zsidóság egymásközti viszonyaira". A nemzeti önazonosság megteremtése és megtartása vagy az asszimiláció szempontjából Milota nyomán Kuhajda Samut érdemesebb követni. Akár állításokat fogalmaz, akár kérdéseket tesz fel. „Nem föltétlenül fedik egymást a mi hazánk történetének szereplői a mi elődeinkkel... Attól függ ugyanis, hogy kik a »mieink« és hogy mi az a »mi«. Mi magyarok?, mi tótok?, mi Kárpát-medenceiek?, mi magyarországiak? (de mikori magyarországiak?), mi felvidékiek? (de felvidéki magyarok vagy felvidéki tótok? és persze megint kérdés a mikor!), vagy mi alföldiek?, mi alföldi szlovákok? (és magyarok és egyebek?), mi tót ajkú magyarok? (amit jó ideje helyesebb volna már úgy mondani, hogy magyar ajkú tótok, pontosabban szlovák származású, de jobbára már magyar ajkúak), vagy kicsodák?" A nemzeti önazonosság kérdései ezek. Bizonytalan a hovatartozás, bizonytalan a megnevezés. Ami biztos, ami tót(um) faktum brútum, az csak a makovje-medovje haluske - a népi ínyencségek, a táji finomságok listáján. És Tótkomlós, a világ közepe - a magyar írók szülőfaluinak térképén.