Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Bakó Endre: Niklai Ádám, avagy egy alanyi költő

H^aÁó ôncfre Niklai Adám, avagy egy alanyi költő telén megjelent Niklai Ádám Redivivus c. verseskötete, a könyvbemutatón Várhelyi Ilona és Aczél Géza emlékezett a költőre. Ennek hatására bennem is feltolultak az emlékek és követelőén arra ösztökéltek, hogy vessem papírra őket. Annál is inkább, mert a Niklaival való barátságunknak őrzöm néhány dokumentumát, köztük azt az 1975. április 16-án kelt levelét, amelyben barátjának nevezett: Dear Sir! Immáron napok óta megrögzött antialkoholista lévén, s nálam hajdanán szokásos elérzékenyülés helyett egyszerűen csak hálás hangulatban kerestelek számos alkalommal a Palladias Athenae Diarium redakciójában, ám hasztalan? A valamikori alanyi költő „szertenézett s nem leié honját" - azaz egyetlen megmaradt barátját a drótnak végiben. így hát ez episztolában fejezem ki Neked köszönetemet rám-gondolásodért, amellyel szíves voltál előhalászni és megjelentetni a dohánygyári lapban versemet. Kikopván mindenünnen, gesztusod (s ezt a legkomolyabban mondom, tréfásabb hangvételemmel csak meghatottságomat próbáltam így-úgy elfügefalevelezni), valóban és igazán visszavont valamiképpen az elhagyott „égi körökbe". Azóta a vers-honort is megkaptam, - köszönet érte, Maecenas, dulce decor meum Sok nyavalyámban, nagy ínségben lévén" igencsak jól jött. Ölel agg híved, Niklai Ádám, ny. költő, ebrúdugró. Ezt a levelet nagyon magányos, csalódott pillanatában vetette papírra, az absztinenciák idején már-már depressziós vákuumba esett. Lám, egy csekélyke gesztus is megörvendeztette, kedvre hangolta. Nevét először úgy 1959-ben, 1960-ban édesanyámtól hallottam, aki az Árpád téri templommal szemközt lévő Szöllőskert étteremben volt felírónő. A Szöllőskert az egykori Csicsogónak nevezett városrészen fogadta a vendégeit, persze már régen nincs, teljesen eltüntették, helyette paneles bérházak uralják a környéket. Édesanyám elmondta, hogy csaknem minden este feltűnik a vendéglőben egy fiatalember, aki költőnek mondja magát. Elég hihető az állítása, mert nagyon sok verset tud fejből, folyton szaval, s nagyon szeret dumálni és iddogálni. Fizetéskor azonban nemegyszer zavarba jön, ilyenkor az ivócimborák segítik ki. Egyébként is gyakran kér kölcsön, ami miatt egyes törzs-