Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Bertha Zoltán: Mítosz és varázshit egy Tamási regényben

Az azonban még a lidérc segítségével sem tudja megszerezni az áhított fokhagymát (a hatalom és tudás zálogát), s végül a szellem ügyes csellel elpusztítja a lidércet, majd belebújva az éppen születő kis Jégtörő Mátyás testébe, annak leikévé válik. Mindezek a motívumok még számtalan egyéb babonás elemmel kapcsolódnak össze. A fokhagyma (a népszokásban gyakran mint csodás varázserejű gonoszűző eszköz) az állatokkal való szótértést, s általában a természeti és létharmónia igazságértékét allegorizálja - s egy kígyó levágott fejéből nő ki. A kígyóhoz szintén a legkülönfélébb pozitív vagy negatív népi képzetek fűződhetnek. Aki a kígyó fejébe fokhagymát tesz és a „levágott kígyófőt a földbe temeti és ebből a fokhagymából a következő Szent Györgyre eszik egy gerezdet, az megtanulja a madarak nyelvét" - írja Róheim Géza a Tamási által is nagyra becsült Magyar néphit és népszokások című művében.

16 Taxner-Tóth Ernő pedig még erotikus szimbólumjelleget is felfedez a kígyóban, hiszen azt kicsi Márta veszi észre, feltehetően terhessége első napjaiban, s Alajos is ekkortájt bukkan föl.

17 Az erotikus vonatkozásokra hozza fel példaként továbbá TaxnerTóth Ernő a Sári néni és Elek bácsi közötti viszonyt, Márta apjának, Mózsi bácsinak az incselkedését Sári nénivel, illetve Elek és Mózsi bácsi vetélkedését, küzdelmét az öregasszony halála után.

18 Ezeknek a finom utalásoknak színező szerepük van, mint ahogy a boszorkány alakjába is belejátszik a Róheim Géza szerinti „rossz anya" képzet, illetve a lopás és a mágia összefüggése.

19 A lidérc, mint a varázshit újabb központi figurája, itt is apró fekete szárnyas állat, tüzet hány és nyomorgatja az embereket, kicsi tojásból kilenc napra kelt ki Mózsi bácsi hóna alatt, s kitartó szolgája mindenkori gazdájának. S talán, mivel Róheim szerint a lidérc képében bizonyos anális ösztönök ismerhetők fel,

20 az sem véletlen, hogy ennek a lidércnek nem volt farka, „de annak a helyén egy kicsi odú állott, s az odúnak a közepén fekete szem fénylett, mint valami száraz forrásban egy mákszem fekete csillag".

21 A Jégtörő Mátyás egyes mozzanatait Tamási már a közvetlenül a regény keletkezése előtt íródott Bajlátott szülőföld című útijegyzeteiben pontosan megfogalmazza; s bár például a férfi-boszorkány képzete (Elek bácsi) nem ismeretlen a legősibb népi felfogásban sem, egyéni és találóan társadalomkritikus magyarázatot ad rá; „a falu nem maradt el olyan nagyon a világtól, mint ahogy a népies írók szokták írni, vagy ahogy a politikusok szeretnék. Nem maradt el, 16 RÓHEIM Géza: Magyar néphit és népszokások. Bp., 1925. 272. 17 TAXNER-TÓTH Ernő: Tamási Áron. Bp., 1973. 101. 18 Uo. 101-102. 19 L. RÓHEIM Géza: Mágia és lopás az európai folklórban. In: Uő: Primitív kultúrák pszichoanalitikus vizsgálata. Bp., 1984. 229-240. 20 L. RÓHEIM Géza: Magyar néphit és népszokások. Bp., 1925. 93-98. 21 TAMÁSI Áron: Jégtörő Mátyás. Bp., 1986. 182.