Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Dankó Imre: Az Ady-fejfa sorsa

XíanÁó 9mre Az Ady-fejfa sorsa irodalmunknak még egy alakja, aki körül annyi vita folyt, akit annyi lelkesedés és annyi fanyalgás kísért, akiről annyi különféle értelmezés, annyi eltérő értékelés született, akinek nyomán annyi próféta és annyi hamisító, annyi barát és ellenség támadt, mint Ady Endrének" - írta Ady egyik legmegbízhatóbb monográfusa, Vezér Erzsébet.

1 Ez a megállapítás vonatkozik Ady utolsó napjairól szóló emlékezésekre is, s bár ezek „sok mindent megőriztek Ady Endre utolsó napjairól, sok köztük a kitalálás, ferdítés, stilizálás is."

2 Az óriási érdeklődés ellenére több mozzanat, elkerülve az emlékezők figyelmét, ismeretlen vagy kevésbé ismert maradt. így vagyunk Ady Endre első sírjelével is, annak dacára, hogy Ady Endre temetésével, annak minden mozzanatával rendkívül sokan foglalkoztak, az egykorú sajtó tele volt a temetés ismertetésével, sokszor fotókkal és rajzokkal kísért riportokkal. A számtalan újságcikk, riport közül ezúttal csak a Világ című napilap Ady Endre temetése című nagyszabású riportjára utalunk, mégpedig azért, mert a Világ előzően is több részletező cikkben foglalkozott Ady betegségével, utolsó napjaival, majd halálával.

3 Az Ady Endre halála körüli nagyon változatos és nagy horderejű kérdésekkel teljes napokban kevés figyelem fordult Ady első, már a temetésnél szereplő sírjelére. Szinte semmit sem tudunk róla. Amikor óriási tömeg részvétele mellett Ady Endrét eltemették a Kerepesi úti temetőben, sírjelként egy akkor szokásos és általánosan ismert lapos, leginkább lapáthoz hasonlítható keményfa sírjelt állíthattak neki. Ez a sírjel hosszú ideig nem is volt látható, mert a sírra helyezett rengeteg koszorú és virágcsokor teljesen eltakarta. Ezt a sírjelt mindenki ideiglenes megoldásnak 1 VEZÉR Erzsébet: Ady Endre élete és pályája. 2., átdolgozott kiadás. Bp., 1977. 526. 2 Uo. 523. 3 Ady Endre temetése. Világ, X. 1919. 25. sz. (január 29.). 6. A Világ előző napi számában a címoldal gyászkeretes vezércikke mellett a Pap Márta ápolónővel készített riport jelent meg (Ady Endre meghalt). Ady halála éjjelén ő volt egyedül a költő ágya mellett, s volt szemtanúja Ady „csendes" halálának.