Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Dankó Imre: Az Ady-fejfa sorsa

tekintette. Már Ady halálakor azonnal megindult a gyűjtés (a Vörösmarty Akadémia vezetésével, indításával) egy, a költőhöz méltó síremlék állítására. De a közbejött forradalom, majd ellenforradalom miatt hosszú ideig nemigen esett szó síremlékállításról, az első sírjel kicseréléséről. Emlékmű felállításáról még kevesebb szó esett, pedig Ady tisztelői és barátai közt számos élvonalbeli képzőművész, szobrász, festő, grafikus, fotóművész volt, akiknek több, Adyról készült munkája már korábbról ismeretes volt. Amikor Ady Endre meghalt, halottas ágyát egy egész napon át a képzőművészek sokasága vette körül; a szobrászok halotti maszkokat, a festők, de inkább grafikusok számos „a halott Ady", „Ady a halottas ágyán", „a halott Ady Endre" és hasonló című grafikákat készítettek róla. Ezek egy része vázlatként készült később kidolgozandó munkákhoz, sok viszont készre készülve az Ady haláláról szóló riportok illusztrációiként látott napvilágot. Ezen szobrászok, festők, grafikusok egynémelyike arra is gondolt, hogy munkáikkal hozzájárulhatnak egy majd elkészítendő Ady-síremlék vagy reliefes Ady-emléktábla, illetőleg Ady-szobor megalkotásához.

4 Míg életében Adyról a kor legnevesebb fotósai több nézetből sok felvételt készítettek, addig a halott Adyról keveset. Egy fotós, Szőnyi Lajos készített felvételeket a halott Adyról.

5 Mindennek a fölemlítése azért fontos számunkra, mert bár számtalan képzőművészeti alkotás született azokban a napokban Adyról, közvetlenül egyből sem lett sem emlékmű, sem pedig szobor, hanem az volt a jelentőségük, hogy Ady emlékezetét az egyébként is hallgatag és különben Adyt inkább elfeledtetni szándékozó időben is fenntartották s a figyelmet Ady alakja, élete és munkássága felé fordították. Ady fejfaállítása ügyében két ember, Zoltai Lajos (1861-1939) és Ady Lajos (1881-1940) Ady Endréhez való viszonyáról, valamint Debrecen város szerepéről kell megemlékeznünk. Zoltai Lajos életéről és rendkívül gazdag életmüvéről számos feldolgozás szól.

6 Zoltai, a debreceni helytörténet és történeti néprajz, művészettörténet alapozó jellegű alakja; sokoldalú és rendkívül gazdag munkásságát, mint újságíró kezdte. Újságíróként találkozott a kezdő újságíró Ady4 W. SOMOGYI Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál In: LÁNG József (szerk.): Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról. Bp., 1977. 395-399. Az Érdekes Újság 1919. évi 5. száma címlapján például „Ady Endre halottas maszkjá"-t közölte (Vedres Márk szobrász művéről Szőnyi Lajos készített felvételt). Még egy érdekes grafikáról teszünk említést. Zilahy Lajos Ady halálának 25. évfordulójára írt cikkét Kober Leó festőművész rajzolja a halott Ady fejét című egykorú grafikával jelentette meg. ZILAHY Lajos: Ady Endre halottas ágyánál Híd, V. évfi, 3. sz. 9.; KAPOSI Endre: Az Ady-szobrok művésze. Csorba Géza (1892-1974). Művészet, XVIII. évf. 1. sz. 20. 5 E. CSORBA Csilla: Ady száz arca. LÁNG József (szerk.): i. m. 456-457. 6 SÖREGI János: Zoltai Lajos dr. 1861-1939. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 19391940. Debrecen, 1941. 197-304.