Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Bényei Miklós: Az erdélyi múzeumi gondolat a reformországgyűléseken

ber 23-i határozat valóban ezzel indokolta a törvény szükségességét), tehát a kormányszék és a választmány e cikkely nélkül is hozzáfoghat a munkához. 37 Ezúttal a többség elfogadta az indítványt, és határozatot hoztak, mely szerint egyrészt a megválasztott országos bizottságot feladatuk ellátására kötelezik, másrészt a főkormányszéket megbízzák, hogy lásson hozzá a rovatolásra meg­ajánlott pénzösszeg beszedéséhez. 38 A törvényjavaslat szentesítése elmaradt, feltehetően a bécsi udvar és az er­délyi (és a magyarországi) rendek közötti feszültség éleződése, valamint a szá­szok óvása miatt. 39 Bécs beleegyezése nélkül a Gubernium sem mert intézked­ni, és az országos választmány sem működött, azaz az erdélyi országos múze­um tényleges megalapítására nem került sor. Az ismert követjelentések arról tanúskodnak, hogy a liberális követek meg voltak győződve: a szentesítés csak halasztást szenvedett, de a fejedelem a következő országgyűlésen jóváhagyja a törvényt, hiszen ,,a' nemzet értelmi és anyagi haladásának eszközlése tekintetéből" fontos intézményről van szó, és az uralkodó az örökös tartományokban a sajátjából is támogatja az ilyen köz­hasznú intézeteket. 40 A diétát követő években az országos múzeum gondolata kissé háttérbe szo­rult. Az 1841-43-as országgyűlésről kiküldött országos rendszeres bizottság vallás- és művelődésügyi albizottsága 1844-45-ben foglalkozott ugyan vele, de az előzmények számbavételén túl nem jutottak többre 41 , nem igazán sike­rült feleleveníti az ügyet, ébren tartani az érdeklődést. Talán annyi eredmé­nye mégis volt a tájékozódásnak, hogy 1845. október 10-én a Főkormányszék­hez királyi leirat érkezett, amely a tervek és a helyszínrajz bemutatását kérte. A Gubernium által kiküldött bizottság a konkrét teendők elvégzésére kijelölt albizottság jelentése nyomán 1846 elején kiállt az 1842-es országgyűlési hatá­rozat mellett. Uralkodói jóváhagyás azonban ezt sem követte. 42 Az erdélyi rendek még mindig reménykedtek. A következő, 1846-47­es or­szággyűlésen a tanácskozások vége felé, 1847. október 6-án vetődött fel az országos múzeum sorsa. Az ügyben korábban is aktív Doboka megye követe, Rácz István indítványozta, hogy feliratban kérjék az uralkodótól a nemzeti 37 HORVÁTH Ferenc: Erdélyi országgyűlési naplók. 1841-43. OSZK Kézirattára Quart. Hung. 1449. 111/2. f. 38 Erdélyi ogy.jkv. 1841-43. 742. 39 PINTÉR M. i. m. 91., BALLAGI Géza: A nemzeti államalkotás kora. Bp., 1897. 687. 40 UGRÓN István-VERESS Józef [...] követi számoló tudósítása [...] Torda vármegye. Kolozsvár, 1844. 45. Lásd még: Erdélyi Híradó, 1843. márc. 14. 121. (Kolozs megye); Követ­jelentés... Kolozsvár, 1843. 12-14., vö. Kolozsvár sz. kir. városa követeinek számolása. In: Erdélyi Híradó, 1843. ápr. 7. 167. 41 Vallás és Mívelődést illető Rendszeres bizottmány Jegyző Könyve. MOL F 135. 123. es. 19-22., 48-56., 79-80., 90., 92-93., 129. 42 KELEMEN L. i. m. 18-19.

Next

/
Thumbnails
Contents