Nagy Pál - V. Szathmári Ibolya szerk.: A debreceni tímármesterség történeti emlékei (Karcag, 1997)

III. Vallomások - Ötvös László: A vallomások elé

id. Piros József (1877-1944) Piros József 1877-ben Debrecenben született, mint harmadik generációs tímár, az 1700-as években született édesapja, Piros István alapította a tímárdinasztiát. Piros József édesapja műhelyében volt tanonc,majd segéd, itt tette le a vizsgáit, utána a már nem kötelező, de a céhes időkből igen hasznosnak bizonyult vándorútra indult, Székesfehérvárott, majd Bicskén képezte magát. Anyja családjában is volt "tanulmányúton" az az ifjú tímár, aki 1776-ban indult útnak, neve Seres Mihály. Piros József 1902-ben önálló mester lett, senki sem segítette, csak saját tudása, önbizalma, akaratereje. Piros József igen tehetségesen kamatoztatta az ősei és felesége családjából megtanultakat, kísérletező kedvű mester volt, újfajta bőrkikészítési módszert vezetett be — a sima bőr kikészítését. 1914-ben már a város legjobb tímára között volt - műhelye a város tímár körzetében, a legrégibb tímáros utcán, a Teleki utcában működött. Évente ebből a műhelyből 1500-1600 db marhabőr került ki a műhely virágkorában. Ké* fia mellette dolgozott, a nagyobbik József 1939-ben tett mestervizsgát, a kisebbik László is ezt a mesterséget tanulta. Piros József sok munkája mellett társadalmi és közösség iránti kötelezettségeknek is megfelelt: Debrecen város törvényhatósági bizottságának tagja, az Ipartestület, Iparkamara tagja, sok éven át a mestervizsgáztató bizottság elnöke, Tímár Társulatnak is volt elnöke, református prezsbiter is volt. Id. Piros József 1944 júniusában meghalt. Az ipart özvegye, Kovács Róza, valamint saját jogán a nagyobbik fiú, ifj. Piros József folytatta változatlanul a Teleki u. 82. sz. alatt. Közli unokája: Piros József