Krankovics Ilona szerk.: Debreceni festett pergamenkötések (Debrecen, 2002)

Rozsondai Marianne: A festett pergamenkötések helye az európai kötéstörténetben

könyv esetében tehát négyre (2-5.) van felelet, az elsőre még nincs. Hogy stílushoz köthessük, elemezni kell, hogy 1. e kötéseknek milyen a felépítése, 2. milyen motívumok díszítik őket. Centrális elrendezésűek, elő- és háttáblájuk azonos, szalagfonatok osztják szimmetrikusan rendezett mezőkre, a keretet esetenként görgetők díszítik, de a díszítésben az egyesbélyegzők is fontos szerepet játszanak, összetett kompozíciót alkotnak, ezen kívül a kötések festettek és aranyozottak. A bélyegzőktől és görgetőktől eltekintve a felsorolt jellemzők alapján mondhatnánk, hogy ezek reneszánsz stílusú kötések. De nem tekinthetünk el a bélyegzőktől. Többször is találkozhatunk olyan 15. századi magyar bőrkötésekkel, amelyeken a bélyegzők maguk gótikusak, a felépítés azonban reneszánsz, s a kötések egészükben véve reneszánszok. A festett pergamenkötések felépítésük modelljét a reneszánsztól vették, de a színesre festett mezőkben a gazdagon aranyozott barokk bőrkötések egyesbélyegzőit látjuk viszont. A festett pergamenkötések a barokk korszak idején születtek, de időhatáruk több stíluskorszakot ível át. Magyarországon a festett pergamenkötések az 1730-as évektől kezdve száz éven át pompáztak, s esetenként még a historizmus idején is éltek velük. Az MTA Könyvtára Régi Könyvek Gyűjteményében tíz festett pergamen- és két festett bőrkötés van. Debrecenben a kiállításon tíz volt látható. Ezek mindegyikébe a teljes Biblia, vagy csak az Új Szövetség, esetleg perikópás- vagy Enekeskönyv van kötve, megjelenési idejük az 1710-1796 közötti időszakra esik. Döntő többségben magyar nyelvűek, akkor is, ha Bázelban vagy Utrechtben nyomtatták őket, de elég gyakori a görög-német bilinguis Új Szövetség (H Kaivn AiadnKT]) is. Az olyan könyvek kötését, amelyekben kéziratos bejegyzés van, a bejegyzés dátuma és a könyv megjelenésének éve megközelítően datálja. Érvényes ez a debreceni Református Kollégiumban őrzött remekbe készült festett pergamenkötésekre is, mert a könyvtáros beírta, hogy mikor és olykor azt is, hogy ki kötötte be. A céhkönyvek esetében nem mindig könnyű eldönteni, hogy utólag kötötték be, vagy üres lapokból álló díszes kötetet kezdtek el vezetni. - Ezeknek a datálható kötéseknek kell elsősorban az egyesbélyegzőit megvizsgálni, s ezek a szerszámok segítenek meghatározni a többi festett pergamenkötést. A remekmunkák korábbi nyomtatványokat tartalmaznak, mert ezeket vizsgamunkához bekötés céljából a debreceni Református Kollégium Könyvtárából kérték el a mesterré válni akaró legények. A céhek működésére vonatkozó jegyzőkönyvek kéziratos levéltári dokumentumok, e két kategórián kívül a többi festett pergamenkötés azonban általában - mint az MTA Könyvtárában őrzött festett pergamenkötések - Bibliát, Zsoltáros, énekes- vagy imakönyvet tartalmaz, amelyek a 18-19. században kerültek ki a sajtó alól. A debreceni nyomda 2001-ben 440 éves volt, és háború s tűzvészek miatti kisebb megszakításoktól eltekintve, folyamatosan működik. Debrecen híres iskolaváros, a kálvinizmus magyar fellegvára. A 2000. november 2-3-i debreceni konferencián Gáborjáni Szabó Botond előadásában - melynek tárgya az iparművészet virágzásának feltételei a régi Debrecenben

2 - hangsúlyozta, hogy 1715-ben Debrecen az első helyen, 1728-ban a második helyen állt a magyar városok között. Vezető szerepét a reformkorig megtartotta, hatóköre 100 km-es 2 Az előadás címe: Lábai két könyveken állnak - FEKETE CSABA-G. SZABÓ BOTOND: A Kollégium Nagykönyvtára. In: A Debreceni Református Kollégium története. Szerk. Barcza József. Bp. 1988, Magyar Ref. Egyház zsinati írod. Sajtó Oszt. 393-467. p.