Krankovics Ilona szerk.: Debreceni festett pergamenkötések (Debrecen, 2002)
Rozsondai Marianne: A festett pergamenkötések helye az európai kötéstörténetben
sugarú volt, központja Észak-Magyarországnak, Észak-Erdélynek és a Partiumnak. Megkapta az országos vásártartás jogát. Könyvkötői általában egyetemi végzettségűek, sokan nemesi származásúak, s a városi vezetés tagjai voltak. Mind a tanárok, mind a diákok könyvforgató emberek. A nyomdászok egy kis része, a könyvkereskedőknek nagyobb hányada foglalkozott könyvkötéssel is. A kézműves könyvkötők Magyarországon a 17. században kezdtek céhbe szerveződni. Az első könyvkötőcéh 1658. február 10-én alakult Pozsonyban, ezt követte Kassa (1699), Lőcse (1700), Debrecen (1705), Buda (1720), Pest (1746) és Sopron (1788). Általában a könyvkötők több környező városból egy-egy központi helyen működő céhhez tartoztak, így Sopronhoz csatlakozott Szombathely, Kőszeg, Magyaróvár. A debreceni könyvkötők 1705-ben a kassaiaktól vették meg artikulusaikat. Síri Gábor és Síri Márton, Dévai Sámuel és Dévai Mihály ment érte Kassára. 3 A kassaiak artiku lusait másolatban tartalmazó debreceni céhszabályzat kötetének színezett pergamenkötésén 4 az osztott mezőkben a teljes, fél és negyed környi legyeződísz a legszembetűnőbb. (1. kép) Emellett a barokk kötésekre jellemző nyújtott, csavart inda, és a későbbi pergamenkötések oly jellemző sajátja, a vázából kinyúló virágban végződő, nagy, leveles inda is feltűnik. Mégis más, mint a szokásos festett, debreceni pergamenkötések, megítélésünk szerint nem is Debrecenben készült. A csavart inda a reneszánsz korszak végén jött divatba, a fanfar stílusú kötések motívumából ered. A dúsan aranyozott barokk kötések egész Európában kedvelt, visszatérő motívuma. Mielőtt megvizsgálunk néhány pergamenkötést, vessük egybe az 1708-ból való debreceni borbélycéh jegyzőkönyvének 5 és a debreceni kereskedő céh artikulusainak 6 1712-re datálható kötéseit, amelyeken a bélyegzőegyezések arra mutatnak, hogy azonos könyvkötőműhelyből származnak. Mindkettő barna, aranyozott barokk bőrkötés, a borbélycéh kötésén erős holland hatás érezhető. Feltehetően mindkettő kolozsvári műhelyből ered, üres lapokkal, bekötve készen vásárolták, s hozták őket Debrecenbe. - Az első festett pergamenkötés a debreceni könyvkötők 1735-ben kezdett céhbe állási könyve. 7 (2. kép) 178 számozott lapot tartalmaz, de csak 27 lap van beírva, ami ez esetben is arra mutat, hogy üres lapokat kötöttek be, s kész könyvbe kezdték vezetni a jegyzőkönyvet. A kérdés még nyitott, hogy ezt a kötést vajon az 1735-ös év könyvkötőmestereinek egyike, Fodor István vagy Sarkadi János készítette-e. A szalagfonatokat feketére festették, s ha a mezők nem lennének színesre festve, barokk kötésnek mondanánk. Bizonyos bélyegzőegyezést láthatunk egy magántulajdonban lévő (Dr. Zsindely Sándor, Budapest), szerényen színezett pergamenkötésen: a volutás C idom és a tűzkerék bélyegzőket. 8 3 TAKÁCS BÉLA: A debreceni könyvkötőművészet. Debrecen, 1980, Közgazdasági és Jogi K. 25. p. A festett pergamenkötések máig legteljesebb számbavételét mégsem nála találjuk, hanem ROMHÁNYI KÁROLY: A magyar könyvkötés a XVIII-XIX. században. Bp. 1937, Budapest Székesfőváros támogatásával. 340 p. XL képtábla. Romhányi Károly tételszámaira hivatkozunk az egyes könyveknél a jelzet után a lábjegyzetben. 4 Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára: R 775 = Romhányi 276. p. 817. tétel. 5 Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára: R 750 a/6 = Romhányi 160. p. 225. tétel. 6 Debrecen, Déri Múzeum: Ltsz. 1.119/1928 = Romhányi 267. p. 782. tétel. 7 Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára: R 777 = Romhányi 282. p. 843. tétel. 8 Biblia. Ford. Károlyi Gáspár. Basileae 1751, Szatmárnémeti Pap István kiadása. (Az O és Új Testamentum végén a 150 Zsoltár.)
