Krankovics Ilona szerk.: Debreceni festett pergamenkötések (Debrecen, 2002)
Rozsondai Marianne: A festett pergamenkötések helye az európai kötéstörténetben
Rozsondai Marianne: A festett pergamenkötések helye az európai kötéstörténetben A színekben pompázó, aranyozott, bélyegzőkkel díszített pergamenkötések a könyv- és kötéskiállítások kedvelt darabjai. Megragadják a tekintetet, és szinte sugallják, hogy alkalmi kötések, valamilyen eseményhez kapcsolódó szándék ösztönözte létrejöttüket. Minden könyvtár féltve őrzi festett pergamenkötéseit. Magyarországon e kötések készítésének vitathatatlan központja Debrecen. A Déri Múzeum munkatársai elhatározták, hogy a debreceni könyvkötőművészet jelentőségének bemutatása céljából 2000 őszén országos kiállítást és ehhez kapcsolódó konferenciát rendeznek e témakörben. Illesse ezért őket elismerés és köszönet! 2000 szeptemberében a Münsterben tartott könyvkötéstörténeti konferencián az egyik német kolléga átadta nekem egy festett pergamenkötés színes fényképét. A kísérőlevelet a kasseli Egyetemi Könyvtár könyvtárosa írta. Ebből idézek néhány, a szóban forgó festett pergamenkötésre vonatkozó, idevágó mondatot, magyar fordításban: Ez „a kötés nem illik a barokk repertoárjába. Szalagfonatos és lakkfestéses az egész. Reneszánsz kötés? Hogy nevezzük ezt a stílust?" Majd így folytatja: „Sok német pergamen kötés van, görgetővel, sarok- és középdísszel, szalagfonattal díszítve, közepén kartussal, s ezek még 1620 körűiig az aranyozott német reneszánsz kötésekhez tartoznak. De olyan komikus ezt a kötést [amelyen a felirat betűi kronosztikonként kiadják az 1708-as évszámot] még a német reneszánsz kötésekhez sorolni! Létezik valami jobb megnevezés?" E kérdések a magyar aranyozott és festett pergamenkötésekkel kapcsolatban is felmerülnek. Első feladatunk, hogy választ találjunk a kérdésre: melyik stílushoz köthetőek a festett pergamenkötések? A második feladat, hogy megvizsgáljuk, hogy mikoriak, illetve, hogy milyen hosszú időn át készítettek ilyeneket. A harmadik, hogy hol készültek ezek a kötések, mely országokban és Magyarország mely városaiban. A negyedik: érdemes elemezni egy kicsit a tartalmukat, s végül az ötödik, hogy kinek is készültek ezek a sokszor pazar, munkaigényes, festett pergamenkötések. A kasseli színes pergamenkötés 1941-ben nagyon megsérült, a fele elégett, restaurálták, ma csak háttáblája van meg. Benne Luther német fordításában a Biblia található, 1707-ben Mindenben jelent megl, s mint a kötéstáblán az évszámból kiderül, egy éven belül bekötötték. A könyvet Karlshafen polgárai Károly hesseni tartományi grófnak dedikálták. O is egyike azoknak, akik a menekülő hugenották előtt megnyitották tartományukat. A befogadott francia kézművesek nagyon fellendítették a német kézműipart. - A feltett öt kérdésből e 1 Jelzete: Kassel, Universitätsbibliothek, 34 2° P 16
