Krankovics Ilona szerk.: Debreceni festett pergamenkötések (Debrecen, 2002)

Gáborjáni Szabó Botond: Az iparművészet virágzásának feltételei a régi Debrecenben

ezidőtájt néhányan egyáltalán nem is vándoroltak, Bécsnél és Prágánál a legritkább esetben mentek tovább. Következtetése szerint e kötéstípus Debrecenből terjedt el.

37 A témával foglalkozók közül Józsáné Halász Margit munkásságának folytatása vihet közel a megoldáshoz. Megállapítva, hogy a debreceni források feltárása hiányos, a szakmai kapcsolatok történetét többgenerációs családtörténeti kutatásokkal kötötte egybe. Vizsgálatait kiterjesztette a XVI-tól a XIX. század második feléig Magyarországon működött mintegy 1500 könyvkötőre. Debrecen jelentősége az általa alkalmazott felülnézetben is nyilvánvaló, hiszen az első hazai céh Pozsony, és a legnagyobb könyvterméssel szolgáló Nagyszombat mellett átjárta az országot Debrecen hatása. A protestáns városok könyvkötői, köztük a DunaTisza-közi mezővárosok mesterei szinte kivétel nélkül Debrecenben tanultak.

38 Személy szerint úgy vélem, hogy az eredet pontos tisztázása fontos adalékokkal szolgálhat, azon a kétségtelen tényen azonban semmit nem változtat, hogy a színes pergamenkötés nem véletlenül viseli Debrecen nevét, mert a legnagyobb tömegben itt alkalmazták generációkon keresztül akkor is, amikor máshol már régen elfeledték. A debreceni mesterek ragaszkodása azzal magyarázható, hogy a tárgyalt kötéstípus jellegével, színeivel és ornamentikájával tökéletesen hasonult ahhoz, amit a debreceniek szépnek éreztek.

39 Szervesen illeszkedett a XVII. századi alföldi mezővárosok késő reneszánsz művészetéhez, ennek egyik méltó ága lett a maga műfajában. Ez a késő reneszánsz stílus Erdély művészetéhez áll legközelebb, „önállóságát mi sem bizonyítja jobban, mint a török hatást feldolgozni tudó képessége és mozgékonysága, amellyel a Felvidék és feltételezhetően a nyugati és északi protestáns országok művészetéből tanulságokat von le."

40 Amint Bobrovszky Ida feltárta, az ország XVII. századi emlékanyaga szempontjából a hódoltság nagy része olyan összefüggő egységet alkot, amelynek eredményei Debrecenhez kötődnek.

41 Ennek az emlékanyagnak a jellegzetessége a gazdasági-társadalmi berendezkedés sajátságaiból, a református egyház befolyásából és a török hódoltság hatásaiból ered. Az eddig említetteken túl, milyen feltételek segítették a vizsgált iparág virágzását és milyen török hatásokra gondolhatunk? Debrecenben az 1848-at megelőző 150 évben igen sok, szám szerint 36 céh működött. A legfontosabbak mezőgazdasági nyersanyagot hasznosítanak,

42 közöttük előkelő helyen állott a bőr feldolgozása. A varga, tímár, szűcs, erszénygyártó mesterek mellett pazar lószerszámaikkal jó nevet szereztek a szíjgyártók, de híres volt a bőrrel bevont debreceni bútor is. írott forrásokból ismert, hogy a ruhának szabott bőröket már a XVII. században több színben festették és virágmotívumokkal cifrázták.

43 Segítette a könyvkötészet fellendülését az egész Tiszántúlon uralkodó, termékeny és magas színvonalú debreceni ötvösség is, amely képes volt a könyvkötők szerszámait helyben előállítani. Másrészt a debreceni vásárokon rendszeresen jelen voltak a török luxusáruk, fegyverek, 37 TAKÁCS BÉLA: i. m. 32-35. 38 JÓZSÁNÉ HALÁSZ MARGIT: i. m. 371. 39 Makkai László szerint mindaz amit Debrecenben „szépnek találtak szóban, írásban, öltözetben, lakberendezésben és építkezésben... ennek a (virágos reneszánsz)... stílusnak a jegyeit viseli magán." Debrecen története. i. m. 1. k. 535. 40 BOBROVSZKY IDA: i. m. 102. 41 Uo. 52. 42 Debrecen története, i. m. 2. k. 315. 43 Uo. l.k. 538.