Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)
Az igazgatói székben
A finn nemzeti múzeummal tovább is fenntartotta a kapcsolatot, Manninen 1934-ben magyarországi útján Debrecenbe is ellátogatott és Budapestről keltezett meleghangú levelében köszönte meg a szíves vendéglátást. Ujabb finnországi útra is meghívta Ecsedit. Erre az útra azonban •—• bár készült rá •— már nem kerülhetett sor. 161 Utazásai sorozatát 1932-ben kapott agyvérzés szakította meg. Ebből nehezen gyógyult fel. A nyarat Debrecen város balatonföldvári üdülőjében töltötte, de nehezen bírta a tétlenséget. Zoltai Lajos névnapi jókívánsága során kifejezte reményét a maradéktalan felgyógyuláshoz: „Légy ismét az előbbi erős, szívós, kitartó munkabíró Ecsedi, akire néhány nehéz és szép feladat vár még". 162 De már 1933-ban ismét útra kelt. Ez év nyarán — gondos előkészítés után Olaszországba utazott — saját vallomása szerint, pihenési szándékból. Útiterve szerint Velencébe, Firenzébe, Rómába és Nápolyba készült menni. Egy fénykép őrzi velencei látogatása emlékét. A fényképen könnyű turista ruhában, fényképező géppel felszerelve a Doge palota udvarán áll. 163 Szokásától eltérően erről az útjáról nem számolt be hírlapi tudósítások útirajzaiban. A következő évben öccse társaságában ismét Olaszországban járt, erről az útjáról a Vezúv tövében tett látogatásáról egy rossz fénykép és egy rövid útirajz maradt fenn. 16 '' Utolsó nagyobb utazására 1935 nyarán került sor, Ausztriában és Németországban járt. Erről az útjáról néhol szót is ejtett — útirajzot már nem írt — egyáltalán nem nyerte meg a tetszését az az átalakulás, amelyet Hitler uralomrajutása után Németországban tapasztalt. Igazi szenvedélyes utazó volt, s útiélményeiről szívesen tar161. DM ir. 46, 123, 1927. Dmsz.; DMNA. V. 91/2. 1934. nov. v. 30. 162. DMNA. V. 89/2. 1932. dec. 25. 163. Uo. V. 93/6. 1933. jún. 19, 98/10. 1933. júl. 2. Uo. V. 104/331. sz. 164. Db, 1934. dec. 25.
