Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)

Az igazgatói székben

Bátky ironikus megjegyzéseit éppen a későbbi nagy dolgozatai megjelentetésével cáfolta meg. De a múzeum is hasznát látta ennek az útjának. Hatalmas tömegű képanyagot hozott haza. amelyet a Déri gyűjtemény antik és egyiptomi részleget illusztráló diapozitívek és fényképnagyítások készítésénél lehetett hasznosítani. Még első északi útja (1928) alkalmából ismerkedett meg Eliel Lagercrantz-cal, a lappok néprajzának kutatójával, akivel a finn nemzeti múzeumban találkozott. Lagercrantz jól tudott magyarul, több levelet is váltottak. Az Ecsedi művei közül három is megvolt neki.

155 A második északi útját a megelőzőnél jobban előkészítette. Erre az 1931-ben megrendezett IV. finnugor kongresszus alkalmából került sor. Barátja, Lagercantz már jóelőre beharangozta a Trondhjenben megjelenő Dagensposten 1931. március 28-i számában. A cikkben ismertette — képekkel illusztrálva — a Hortobágy pusztát, és jellemezte Ecsedit: „Atyja tanyája a Hortobágy szélén volt, ott töltötte ifjúságát. Apja nem szívesen vette, hogy szakítani akart őseivel".

15

" Már első ittléte alkalmából sajnálattal látta, hogy a finn Nemzeti Múzeumnak a magyarok számára fenntartott terme jóformán üres. Megállapodott Manninnen főigazgatóval, hogy hazatérte után a lehetőséghez képest, küld némi csereanyagot. A IV. finn-ugor kongresszus előkészítése során, Jungert Mihály helsinki magyar ügyvivő is megkereste a magyar illetékes köröket, megfelelő kiállítási anyag küldésére. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tára ennek a megkeresésnek alapján, össze is állított egy 150 darabból álló gyűjteményt. Ecsedi István akciója ettől függetlenül történt.. Saját gyűjtéséből Tauszig Mária miskolci tanárnő, Iványi Sándor debre155. Sajnos a levelek keltezetlenek, s így nem lehet megállapítani, hogy az első vagy második útjával kapcsolatban keletkeztek. DMNA. 98/7, 98/75. sz. 156. DM ir. 183/1931. vmsz. DMNA. 80/62. kelet. n. 9Í