Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)
Az igazgatói székben
ceni műkereskedő és néhány debreceni kismester adományából egy 300 darabból álló kollekciót állított össze. Ezt öt ládába csomagolva idejében feladta Helsinkibe, hogy a kongresszus idejére kiállítható legyen. 157 A kongresszusra Györffy Istvánnal utazott. Helsinkibe Tartun és Tallinon keresztül június 23-án érkezett. A debreceni helyi lapokban június 28-án megjelent Lagercrantz levele, amelyben azt írta, hogy Ecsedi sok barátot szerzett Magyarországnak. A lapokban közölt képen Manninen főigazgató jobbról, középen Ecsedi és balfelől Lagercrantz látható. 1 ' 8 A kongresszus befejezése után a finn kormány támogatásával az északi sarkkör vidékére utazott, hogy a lappföldi rénszarvas nomadizmust és a jegestengeri halászatot tanulmányozza. Útjáról vastag füzetekbe vezetett útifeljegyzései 1944-ben elvesztek, a bőségesen közölt úti beszámolói alapján az útját nem lehet pontosan követni. A megjelent hírlapi közlésekben a két különböző időben megtett útjáról való beszámolói szétválaszthatatlanul egybe olvadnak. 159 Útjáról óriási tömegű fényképanyagot is hozott, de ez leltározás és közelebbi meghatározás nélkül használhatatlanul hevert — míg élt — a múzeum fotólaboratóriumában. Finnországi útiélményeiről a következő évben három ízben is tartott előadást. Ezen az utazásán ismerkedett meg a gazdag finn és észt halászati irodalommal. Ennek néhány szempontját érvényesítette a készülő halászati feldolgozásában. A lappok hústartósításáról szóló megfigyeléseit belevette az 1934-ben írott műveibe. 100 157. Vár. múz. jel. 1931. 8—9.; DM ir. 170, 194/1931. vmsz. 158. Db, 1931. (VIII. 144.) jún. 28. 159. Db„ 1932. (IX. 60.) márc. 13. (IX. 63.) márc. 19. (IX. 75.) ápr. 3.; Északi útjáról rendszertelenül megjelent leírásai. Db, 1931. júniusdecemberi számában. Sajnos e közlésekből nem lehet megállapítani, hogy az első vagy második útján látottakra vonatkoznak. 160. Db, 1932. (IX. 60.) márc. 18. (IX. 63.) márc. 19. (IX. 75) ápr. 3.; Ecsedi I. 1934. 236—241.