Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)

A néprajzi kiállítás rendezése

hogy a nyájbeli tergenyés szamár felpakolását úgy csinálják, ahogy illik."

123 Az igazgatóválasztás után Czakó Elemér beadta lemondását a polgármesternek, arra hivatkozva, hogy szabaddá kívánja tenni az új igazgató befejező munkáját. Ecsedi azonban átlátta, hogy a sokféle sértődést és erős érzékenységet kiváltó múzeológiai berendező munka irányítására célszerű megnyerni a nagytekintélyű szakembert, aki megfelelő súlyú tanácsadó testület élén hangolja össze a kiállítás rendezésének munkáját. Javaslatára a polgármester felkérte Czakó Elemért, hogy továbbra is lássa el a múzeumi berendező bizottságban az elnöki tisztet.

124 Ez a berendező bizottság első ülését 1929. november 23-án tartotta Debrecenben. A bizottságot kiegészítették az egyetem képviselőjével, Petrovics Elekkel, a képzőművészeti múzeum főigazgatójával, Csányi Károllyal, Bátky Zsigmonddal és Viski Károllyal. Itt megállapodtak a kiállítások rendezőinek személyében, megszabták a költségkereteket. Csányi Károlynak a Déri gyűjtemény rendezésére 28 000 pengőt, Viski Károlynak a régészeti, néprajzi és várostörténeti kiállításra 35 000 pengőt bocsátottak rendelkezésére. Tartalékoltak előre nem látható kiadásokra is 6000 pengőt és szükségtartalékként még hagytak 20 000 pengőt.

125 A berendezés ezután vett igazi lendületet. A fővárosi szakemberek hetenként két napot töltöttek Debrecenben, az általuk előírt munkákat a múzeum dolgozói hajtották végre, hat hónap alatt. A rendezés menetéről beszámol az 1929. évi jelentés, de nem érzékelteti azt a fáradhatatlan munkát, éjjelnappali gondot, sürgetést és törődést, amellyel az új igazgató önmagát, munkatársait és az iparosokat hajszolta: „hogy a tudósok, művészek és dolgozni szerető diákok együttes szorgal123. Uo. 1929. 8. 124. DM ir. 291/1929, 323/1929. vmsz.; DMNA. 86/11. 1929. dec. 11. 125. Vár. múz. jel. 1929. 10—11.