Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)
A néprajzi kiállítás rendezése
mával előálljon Magyarország legszebb és legmodernebb berendezésű múzeuma." 120 Ecsedi minden lényeges és elvi kérdésben kikérte a bizottság véleményét, általában azonban mindig a helyzet megkívánta rugalmassággal és önállósággal járt el. A részleteket a különben is hiányosan megmaradt iratokból nem lehet nyomon kísérni, csak az ünnepélyes megnyitást követő visszhangokból következtethetünk, hogy a munka nem folyt zavartalanul és sértődések nélkül. 127 Személy szerint őt sem kímélte az az ironikus kritika, amelylyel Nádai Pál (1881—1945) a fővárosi iparrajz iskola tanára illette Debrecent. Alig titkolt irigykedéssel megvádolta a várost, hogy csak kivagyiságból (,,mert telik") vágta ki azt a két millió pengőt, amely a kultúrpalota építéséhez kellett. A saját múzeumát 30 év alatt lokális szintnél nem tudta magasabbra emelni, mert fontosabb volt számára a törzsgulya, mint a múzeum építése. Ebből az állapotból emelte ki Déri adománya, aki nem volt igazi gyűjtő egyéniség, csak egy jóízlésű amatőr, és talán már kezdetben is egy nagy város számára szánta gyűjteményét. De miért kellett ehhez Debrecent választania — nem érti — Az európai látványosságnak szánt kultúrpalotát ,,amihelyt felépült, egy pásztorélet-író igazgatása alá helyezték". Mikor megnyitották elfeledkeztek ,,egy-két — nem kívánatos — gyűjtőről, akik sok évtizedes ingyenmunka mellett pénzt és renge126. Uo. 1929. 11—18. 127. DM ir. 25. 185/1930. vmsz. 157/1931. Dmsz.; DMNA. V. 84/17., 24, 86/1—5, 15, 98/72. sz. Ezekre nézve évek múltán előttem is elejtett egy-két megjegyzést, bár nem részletezte. De bizonyossága annak, hogy a sok vesződés, sértődés, indokolatlan érzékenykedés sokáig bántotta. Az ünnepélyes megnyitáson csak a megjelent előkelőségeket kalauzolta az előkészítésben és az ünnepség megrendezésében semmi részt nem kapott. Ezt azért kell kiemelni, mert a sértődések legnagyobb része éppen az ünnepségen elhangzottak rovására írandó A múzeum megnyitásának ünnepi lefolyását részletesen tárgyalja a Déri Múzeum 1930. évi jelentése (DM jel.) 30— 35.; A helyi lapokban a híradások D. 1930. máj. 25, jún 1, 8, 22.; DU. 1930. máj. 25, 27, 28„ jún. 1