Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)
A Városi Múzeumban és a Közművelődési Könyvtár élén
látottakról újságcikkekben számolt be, későbbi években tett útjait nagyrészt ezek alapján tudjuk nyomon kísérni. 108 Határozott céllal indult 1926 nyarán Bulgáriába és Törökországba. Útitársa is volt, Neudert István debreceni joghallgató személyében. Ezt az útját dr. Fehér Géza, a madarai ásatások vezetője készítette elő. Jelentésében vázolja az útjának célját és eredményeit: ,,1926. augusztus havában Bulgária és Törökország területén végeztem néprajzi megfigyeléseket. Megfigyeléseimet főleg a török fajta nép tanulmányozására irányítottam. Bejártam Bulgáriában Szófia, Ruszcsuk, Várna, Sumen, Philipopoly vidékeit, Törökországban Konstantinápolyt választván központnak, úgy az európai részt, mint a kerület kisázsiai részén a jellegzetes falvakat. A magyarok nagy ősfoglalkozása a pásztorkodás és a földművelés után kutattam a török népeknél. Megállapítottam, hogy az ősfoglalkozások primitívségét tekintve egyforma az európai és az ázsiai törököknél. A török paraszt még mindig egyszarvú primitív faekével szánt, boronája primitív faráma. Szekérrel, szánkóval és hengerrel nyomtat. Csak elvétve látni Bulgáriában, hogy az ágyást lóval, vagy ökörrel tapostatja. A gazdasági szerszáma a legkezdetlegesebb. A pásztorkodás főleg a juhászatra szorítkozik. A törökök pásztorkodása teljesen pusztai. A török pásztor éppen úgy nem tűri a fát, mint a magyar. A fák és bokrok fiatal hajtásait a juh és kecske rágja le. A juhászok eszközei olyan primitívek, mint a mi pásztorainké. A jobb gazdaságok hordozható kunyhókat készítenek nekik deszkából. Megvan a cserény, gallyakból fonva, mint Kecskemét vidékén, az ágak a földbe csak beszúrkálva, mint félszázaddal ezelőtt a Hortobágyon, eszköze csak pár darab és primitív. így a kampó is ugyanaz, mint nálunk, csak a feje is fából van. Ilyen volt nálunk száz évvel ez108. DM ir. 169/1925., 32/1926. vmsz.; Vár. múz. jel. 1925. 12—13.; DU. 1925. (XXIX. 172)) aug. 2.; 1926. (XXX. 88.) ápr. 20. Hf. 1926. (VIII. 87.) ápr. 18.