Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)

A Városi Múzeumban és a Közművelődési Könyvtár élén

Erről 1927-ben az utóbbiakat írta: „Ma már abban a helyzetben vagyunk, hogy minden irodalmi értékű, magyar nyelven megjelenő könyvet megvehetünk. Pótolhatjuk az elnyűtt könyveket és fokozatosan kiegészítjük állományunkat a múltban megjelent, de a magyar kultúrára jelentős művekkel".

m A múzeum mai épületének megépülése után — az addig külön igazgatás alatt működő képtárat és könyvtárat egy intézményben, egy igazgatás alá helyezték, még nagyobb lehetőség nyílott a működésre. A 20 000 kötetre rúgó állomány itt korszerű raktárban nyert elhelyezést. Az olvasóteremben negyven főnek volt helye, de volt egy 15 fős hírlapolvasó is. Megjelent a könyvjegyzék harmadik kiadása. A kölcsönzőben ekkor 6656 volt a beiratkozott tag, s az olvasóterem évi forgalma 43 700 főre rúgott.

107 A könyvtár irányítása távolról sem kötötte le energiáját. A könyvtárban a két, majd három női munkatársa a nem túlnagy adminisztráció terhe alól is felmentette. Anyagi gondjai nem voltak, a tanári tevékenység sem kötötte le túlságosan az idejét, családi megkötöttsége nem volt, édesanyja ezen a téren gondoskodott róla, így a vakációk igen sok szabadságot adtak. A felszabadult szabad idejét és életmódja mellett szinte fölös pénzét részben a néprajzi gyűjtésre, részben pedig a már ifjúkora óta igazi szenvedélyévé vált külföldi utazásokra költötte. Azt tudjuk — későbbi nyilatkozataiból —, hogy 1905ben járt Dél-Németországban, közelebbről jól ismerte Münchent, 1906-ban közvetlenül a Vezúv akkori kitörése után Dél-Olaszországban is. Most, hogy a viszonyok némileg konszolidálódtak, utazási kedve ismét feléledt. 1925 tavaszán 12 nap alatt végiglátogatta a dunántúli múzeumokat, de bejárta Bécs, Salzburg, München és Nürnberg múzeumait is. Az 1926 tavaszán tanítványaival Bécsbe tett kirándulásáról már fentebb esett szó. Utazásain 106. DM ir. 208/1927. vmsz. 107. Uo. 76/1929. vmsz.