Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)
A néprajz vonzásában
puszta legelőn jár, a hó leeste után a vizes, rétes bozótokba, nádasokba szorul, ahol egész télen át lel a jószág szedegetni valót. Azonkívül a tél zordonsága elől enyhelyet talál a nádasban, az embernek még többet nyújt a nádas". A nomadizmusra utaló vonatkozások mellett azonban észreveszi, hogy a történeti időben ez az életforma alaposan megváltozott, mert igaz, hogy a jószágot kora tavasszal kihajtják a legelőre, de teleltetésre már az erdei kaszálókba, vagy a szántóföldi tengeri kóróra verik. Ez a változás csak az utóbbi időben következett be. A nomád vonásokat legtovább a juhászok őrizték. Az ilyen nomád juhásznak még tanyája sincsen, minden gúnyáját, élelmét a szamara hátára rakja, úgy vándorol arra, amerre legelőt talál nyája számára. Az újabb időben a legelőterület szűkülése következtében a nyájak vándorlása megszűnt, a pásztor a pusztán is helyhez kötött lett. De a pásztorkodás ősi nomád vonásait őrzi az időszakos jellege, vagy a pásztorok étkezési szokása. Ebben ugyanis a húsételnek alárendelt szerepe van. Nomadizmus hagyománya a tejoltásnak, a tarhókészítésnek fennmaradt módja. A monográfia pásztorviseletet tárgyaló fejezetében, nyelvészeti és kultúrtörténeti párhuzamokat vél felfedezni a szkíta és iráni ábrázolások és volgai tatárok mostani ruhadarabjai között. Emberföldrajzi kiinduló pontjához híven kiemeli, hogy a ruha és viselet alapformáit az azonos földrajzi tényezők határozzák meg. Az alapformáktól való eltéréseket a más kultúrkörrel való érintkezés hozta létre. 39 Egy külön fejezetben tárgyalta a debreceni pusztán folyó állattartás történeti múltját. A város levéltárában talált iratanyag alapján próbálta igazolni az állatfajták keleti eredetét, a 39. Vár. múz. jel. 1912. 29.; 1915. 13—14.; DM ir. 154/1914. v. m. sz.; Nézetei kialakítására az általa idézett irodalomból hatottak Vámbéry Ármin: A török faj Bp., 1885.; Almásy György: Vándorutam Ázsia szívében. Bp., 1903. Fr. Ratzel: A föld és az ember. ford. Simonyi I. Bp., 1886; Ecsedi I.: Hortobágy puszta és élete. Db., 1914. 95., 101—133., 134— 139., 142—143., 144., 153. s. köv.
