Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)
A néprajz vonzásában
közök, szavak ősi turáni eredetűek, a szlávok tőlünk vették át". — ezzel fejezte be az 1913. évre készített kutatási programját. 33 Beszámoló jelentésében kiemelte, hogy mind a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya, mind az Alföldkutató Bizottság elnöke biztatta, hogy a hortobágyi pásztorkodás elmúlóban levő maradványait minél hamarabb gyűjtse össze, mert „nem sok idő múlva árnyékát sem látjuk a múltnak". A múzeum feladata: „az elmúlás előtt álló pásztorélet megmentése". Mivel a földrajzi környezet döntő hatású az életmód alakulására, nemcsak a debreceni, hanem a Hortobággyal összefüggő pusztai legelőket is be kell vonni a kutatás körébe. Ebből a célból az év folyamán összesen 33 napot töltött a debreceni, a nádudvari, a szoboszlói, a kunmadarasi, a karcagi a nagyiváni, a tiszacsegei és a balmazújvárosi legelőkön, két ízben egy-egy hetet is. Egyik pásztortanyától a másikhoz menve, százötvennél több fényképet vett fel, a gyűjtött néprajzi tárgyakról tanítványaival színes rajzokat készíttetett. A pásztorélet kutatása mellett gondot fordított a halászat eszközeinek és a halfogás módjának gyűjtésére is, az Ér, a Hortobágy, a Berettyó és a Kösély mellékén. 3 ' 1 Kortárs ismerősei nem kis derűvel emlegették előttem, hogy volt egy tergenyés szamara, annak a hátára volt kötve a cókmókja (fényképezőgép, ruha, élelem, pipadohány, pálinka) azt vezetgette maga után, úgy járta be a pusztákat egyik kunyhótól a másikig, mindenütt szorgalmasan jegyezgetve és rajzolgatva. Útjában a már említett tanítványa, Szűcs János is elkísérte néha. Ö másolta a Hortobágy monográfiáját sajtó alá és szövögették a terveket az együtt teendő dél-oroszországi útra. 3d A következő, 1913-as év a nagy monográfiához gyűjtött anyag rendezésével és feldolgozásával telt el, gyűjtőútjai ritkultak, bár a rideg feleltetés tanulmányozása végett ősztől tavaszig a debreceni erdőspusztai kaszálókat járta be. Nyáron 33. Vár. múz. jel. 1914. 42—48. 34. Uo. 1914. 26. 35. TREL. II. 8. a. 5. sz. 1929. jún. 29.