Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)
A néprajz vonzásában
részt vett Budapesten a felügyelőség által rendezett néprajzi tanfolyamon, költségeire a városi tanács 100 korona segélyt szavazott meg számára. 30 Ebben az évben írta meg a monográfiához készült fejezetként a hortobágyi pásztorépítményekről és pásztorviseletről szóló résztanulmányait. 37 A nagy feldolgozás 1914 tavaszán jelent meg. Bár a munka kétharmad részében a debreceni és Debrecen környéki pusztán a századforduló táján folytatott állattartás és pásztorélet leírását tartalmazza, nem kimondottan néprajzi monográfia. Előszava szerint emberföldrajznak készült. Arra a kérdésre kíván válaszolni, hogy a táj földrajzi adottságai miként hatottak a kezdetektől fogva a rajta élő emberek civilizációjának alakulására. De arról is számot kíván adni, hogy az ember megtelepedésétől kezdve a természetformáló tevékenysége milyen változásokat idézett elő az őstáj arculatán. Régészeti, történeti és néprajzi érvekkel támogatja azt a tételét, hogy a „Hortobágy puszta mind a mai napig állattenyésztésre, pásztorkodásra volt rendelve". A kultúra fejlődésétől függött, miként lehetett a nyers tájat elhódítani az elemektől és most is az a kérdés, hogy sikerül-e a többtermelésre átalakítani. A kultúra fejlődése nem sokat változtatott a tájra jellemző ősfoglalkozáson, a pásztorkodáson, de az idő sürget és az ősfoglalkozás mind máig fennmaradt reliktumait, a tizenkettedik órában össze kell gyűjteni. Ezért folytatott éveken át e tárgyban kutatásokat, Semayer Vilibald és Györffy István „tetemes erkölcsi és anyagi támogatásával". A kutatást nem érzi befejezettnek. Mind több adat bizonyítja keleti rokonságunkat. Az Alpoktól Kínáig azonos földrajzi zónában a turáni faj ősi hagyományai élnek, ezeket „a magyar 36. DM ir. 92/1914. v. m. sz. 37. Nomád pásztorenyhelyek a Hortobágy pusztán. NÉ. 1913. (XIV.) 192—219.; Hortobágyi pásztorviselet. NÉ. 1914. (XV.) 21—56.; Hortobágyi pésztorépítmények. Uránia 1914. (XV.) 65—70 + 13 kép.; A pásztorok étkezése a Hortobágy pusztán. Uránia 1914. (XV.) 126—129.+ 7 kép.