Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)
Származása, iskolai évei
után — csak ötvennégyen maradtak, ezek közül tíz volt kisbirtokos származású — nyilván a legkitartóbbak és legjobb tanulók. Ecsedi István a nyolc év alatt inkább a jó közepesek közé tartozott, az érettségi vizsgát 1904. június 28-án jó eredménnyel tette le. 15 Érettségi után nem lett sem teológus, sem jogász, holott ezeket a tanulmányokat Debrecenben is lehetett volna folytatni, hanem a budapesti egyetem bölcsészeti karára iratkozott be az 1904/5. tanév első felére. Akkor már méginkább az édesanyja támogatására szorult, az apja haragjában szakított vele. Egyetemi tanulmányairól nem sokat tudunk, filozófiát (Pauer Imre, Alexander Bernát), egyetemes és magyar történelmet (Ballagi Aladár, Kuzsinszky Bálint és Marczali Henrik) irodalomtörténetet (Beöthy Zsolt, Horváth Cyrill és Négyesy László) továbbá földrajzot (Cholnoky Jenő, Kövesligethy Radó, Lóczy Lajos és Thirring Gusztáv) hallgatott. Egyes utalások vannak arra, hogy eljárt a Galilei kör vitáira is. Ennek hatása azonban inkább kritikai jellegű társadalomszemléletében és spontán plebejus megnyilatkozásában érződött. Későbbi emlékezéseiből tudjuk, hogy tanulmányi kirándulásokon többször járt Ausztriában és Németországban. Doktori szigorlatát 1908. nov. 28-án tette le, tárgyai voltak fizikai és csillagászati földrajz, s ókori történet. A szigorlat eredménye: cum laude.™ Doktori értekezésének tárgyköre a leíró földrajz, morfológia és fizikai földrajz érintkező területeit öleli fel. Vázlat ez tulajdonképpen a jövendő, nagy Hortobágy monográfiához, címe: „A Hortobágy puszta természeti viszonyai, különös tekintettel a mezőgazdaságra. Szeged, 1908." A témaválasztás nem véletlen, gyermek és ifjúkori tapasztalatai és egyetemi földrajzi tanulmányai hatottak rá inspirálólag. De közbejátszott, éppen ebben az évtizedben kirobbant — a Hortobágy puszta jövendő sorsát illető — vita. Mint fen15. Debreceni ev. ref. főgymnásium értesítői. Db. 1897—1904. 16. TREL I. 8. a. 175 sz.; DM ir. 339/1936. önéletrajzai.