Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)
A háború után (1945-1975)
A Parasztegyetemen Az írókongresszusra Németh nem ment el, de 1947 elején (január-február?) előadást tartott Debrecenben a Parasztegyetemen. 21 Az ideológiai harc tovább folytatódott, s ahogy az MKP a politika világában egyre fontosabb hadállásokat szerzett magának, annak arányában fokozódott a népi (természetesen a konzervatív, polgári és avantgárdé) írók kiszorítása az irodalom fórumairól. Debrecenben az Ady Társaság, élén Juhász Gézával, még elszánt utóvédharcot folytatott. 1947. november 16—23.-a között rendezte meg a húszéves társaság jubileumi kultúrhetét, amelynek többek között ismét vendége volt Bóka László és Lukács György, továbbá Benedek Marcell. A 22-én megtartott jubiláris irodalmi esten több előadás hangzott el, köztük a Juhász Gézáé és a Lukács Györgyé. Ezeket azért emeljük ki, mert Juhász Géza spontán emlékezését a Néplap, az újságíró etika megsértésével, kommentár beszövésével tudósította. „Kár, hogy ismertetése nélkülözött minden kritikát, s így fordulhatott elő aZj hogy a demokrácia több árulója, egészen Erdélyi Józsefig kedvező véleményt kapott. " Lukács pedig ezúttal Ady nem alkuvó magatartásának kapcsán kijelentette, hogy a jelenkori magyar irodalom nem teljesíti feladatát tökéletesen, támadta és cáfolta Kassák Lajost, aki szerint a magyar írók kivették részüket a fasizmus elleni küzdelemből. 22 Egy nappal később a társaság húszéves történetét Kardos Pál értékelte 23 , tisztes tárgyilagossággal deklarálva: „1931. november 29-én a Déri Múzeum előadótermében — bátran mondhatjuk — irodalomtörténeti esemény folyt le. Erdélyi József, Illyés Gyula, Kodolányi János, Németh László, S'zabó Lőrinc lépnek egymás után az emelvényre: egy új írónemzedék, amely — Németh László vallomása szerint — itt ébredt tudatára, hogy ő nemzedék, hogy közönsége van, közös hivatása. Gulyás Pál és Juhász Géza hamar összeforr velük, és ezzel az Ady Társaság szellemi képe is megváltozik. " A permanens változásról, ismeri el Kardos, a továbbiakban elsősorban Németh László gondoskodott, aki „egészen szoros barátságot köt Gulyás Pállal. Gyakran jár Debrecenbe, szjnte már a város lakója lesz : Vagy inkább a Bocskai-kerté, ahol Gulyás Pálnak kis szőlője van, s ahol ő is vágyik megtelepedni. " Kardos gyarapodásnak vélte még a később oly sokat gyalázott hungarológiai osztály megalakítását is, melynek Németh László volt az ödetgazdája, hiszen ott folyt a társaság legaktívabb munkája. 1937 januárjától májusáig például húsz előadás hangzott el, s az osztály egyes tagjai, a hozzájuk csadakozott egyetemi hallgatókkal, falukutató munkát is végeztek 21 Lakatos István: Az író vállalkozás. Németh László életrajzi kronológia 1949—1975. Bp. 1998 22 A magyar irodalom nem teljesíti kötelességét! Lukács György a néppel való szoros kapcsolatra buzdította íróinkat Debrecenben. Néplap, 1947. nov. 25. 3 23 Kardos Pál: Az Ady Társaság két évtizede 1927-1947. Debreczeni Képes Kalendáriom az 1947iki esztendőre 34—41
