Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)
A háború után (1945-1975)
koalíciós pártok vezetői éppen azokban a napokban pártközi értekezleten határozták el az írók, művészek igazoltatásának felfüggesztését. Ismét Debrecen? A Békés városában kényszerpályán vesztegelő írót egyébként 1945-ben debreceni barátai az Egyetemi Könyvtárba hívták dolgozni. Kondor Imre és társai ezt az állást is biztosra ígérték neki, mint korábban az egyetemi katedrát. 4 Németh szívesen telepedett volna meg Debrecenben, sőt, akkori helyzetében ezt tartotta a legjobb megoldásnak. Szóba került egy vénkerti ház vásárlása is, ahova a feleségét és a lányait is vitte volna, illetve örömmel „csapta volna össze" Gulyás Pál családját a magáéval. Mindez azonban a könyvtárosi állás függvényeként jött számításba. Időközben kiürítette, és egy stráfkocsival Békésre szállíttatta Bocskaikerti holmiját. Teltek a hetek, s Németh egyre reménytelenebbül és immár maliciózusan levelezett „a debreceni hallgatásról". Lemondóan írta Gulyásné Rozónak: „No és Kondor? Öt ismerjük. A legnagyobb kedvem volna a% egész könyvtárosságot szépen megköszönni. Erről ne is írjon, én várok még egy hetet, s ha addigra egy levelezőlapot sem kapok: visszalépek.' Törő Imre professzor tanársegédnek hívta az orvosi fakultásra, de ezt a lehetőséget meg ő nem fogadta el, mert nem akarta sem magát, sem barátját kitenni fölösleges hercehurcának. „Csak hivatalos állást nem vállalok, s főnököm nem lehetsz bármily kívánatos volna egy szigorú főnök rám nézve. ' Végül Hódmezővásárhelyre ment tanítani. A diktatúra előszelei Németh László 1945-ben egy római augur előérzetével jósolta a következő esztendőket még nehezebbeknek. Az egyes országos médiafórumokon (Szabad Nép, Haladás, Magyar Rádió stb.) ellene megindult támadások hatására Debrecenben is elhangzottak vele szemben ellenséges hangok. Nem régi hívei távolodtak el tőle, jóllehet már működtek a megfélemlítés mechanizmusai. A liberális-polgári zsidóság vezetői és szószólói, elsősorban Zsolt Béla, valamint a szociáldemokraták mértékadó szellemi vezetői, Bóka László, Horváth Zoltán és mások, elérkezettnek látták az időt - ismerve a kommunisták diktatórikus törekvéseit a kultúrpolitikájában is, - hogy a népi írókat egzisztenciálisan megsemmisítsék, de legalábbis szellemileg megbénítsák. E politikai erők debreceni 4 Németh László élete levelekben 1914-1918. Bp. 1993 (a továbbiakban NLÉL) 489. sz. levél 5 NLÉL 528 6 NLÉL 544