Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Barátság versekben és levelekben

Versvallomások A Németh-tematikájú Gulyás-versek közül elsőnek a Tervhalmozó készült el 1935. márciusában, s azt Gulyás — más szatírákkal együtt — közlésre ajánlotta, éppen a Válasznak. Megküldte Németh Lászlónak is, nehogy barátja „hátbatámadásra" gondoljon. S noha biztosította őt, hogy mindvégig híve marad, Németh ugyan nem akadályozta meg a vers közlését, de megszüntette a baráti levelezést, és „belső körbe" húzódott vissza. Hangsúlyozzuk, a Némethtel diskuráló versek egy szatírával indultak, aminek a következménye Németh részéről rádiós állásának lemondása, illetve a szakítás lett! Hiába érvelt Gulyás, hogy a „ Válasz megindulásakor együtt terveztünk holmi paródiasorozatot'

6

, s emlegette az erkölcsi nyereséget, ha a költemény megjelenhet, Németh érzékenysége nem bírta elviselni a többnyire találó, részint méltánytalan célzásokat. Gulyás minden keserűségét belesűrítette a versbe, amit Némethnek Debrecentől való átmeneti elfordulása váltott ki belőle: a Válasz-ügy, (Németh kivette Fülep Lajos és az ő kezéből a szerkesztést) aztán az „Ember és szerep ' -beli aposztrofálása, meg az író két hivatala (iskola, rádió), s annak következtében örökös küzdelme az idővel. Alkotói önzése, nemzetnevelő megszállottsága, megalomán hiúsága nemcsak az ellendrukkerek felé vágott, de olykor sértő volt a családjára és a barátaira nézve is. Gulyásnak fájt, hogy

7 ő teljes személyiségét, emberségét apportálta ebbe a baráti szövetségbe, Némethnek azonban mindig voltak más útjai, baráti- és munkakapcsolatai, nélküle folytatott tervezgetései, s olyan lehetőségei, amelyekkel ő nem számolhatott. A debreceni költő utópiái ártadan elméleti játszadozások voltak, Németh álmodozásait néha ki lehetett próbálni a gyakorlatban. Gulyás később annyit tartott érdemesnek említeni a versről: „De hát a Tervhalmozó? Az más! Az műfaj keretén belül ironizált. A műfaj torzított. Ez volt a lényege. Görbe tükörtől ne váj egyenes arcot!" A Tervhalmozót a három évig tartó csend éveiben egy újabb szatíra követte, az Express-próféta. A vers nem került nyilvánosságra a költő életében, ezt a szakítópróbát Gulyás nem merte vállalni, már csak azért sem, mert valójában nem akart Némethnek ártani. A szatirikus költeményben Németh László jellemszerkezetének azt az ellentmondását pellengérezte ki, ami prófétai küldetéstudata és egyéni érzékenysége között feszült. Némethben buzgott a tanítói hév, a reformszándék, s eszméitől, ödeteitől naiv hittel gyors megváltást, változást remélt az adott ügyben és területen. Ám ha kudarcot vallott, vagy ellenvéleménybe ütközött, vérig sértődött, néha a depresszióig. Pedig Gulyás valósággal krisztusi erényeket követelt tőle, éppen a megbecsülés okán: )y

Aki isten prófétája (...) elfelejti önmagát. " Csak utólag, s főleg a Gulyás halála utáni időkre érvényes tehát 6 Egy barátság... 148 7 Egy barátság... 164