Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)
A debreceni katedra
Németh László kudarcát országos üggyé Illyés Gyula glosszája avatta. 17 Abban többek között az áll: ,V^Z ot Pályázó köz^l elsőnek őt ejtették el. Választás elé sem bocsátották. " Mint láttuk, ez az állítás nem fedi a valóságot. yy A kudarc csúfos. Debrecenre persze, s mindarra, amit Debrecen a magyar életben jelentett s készült ismét jelenteni". Egyeden mentsége lehet a városnak: nem tudja, mit dobott el. — vélekedett Illyés, aki ugyan nem mindenben azonosult Németh Lászlóval, de úgy gondolta, nevelő szellemének jó tere lett volna Debrecen. „(...) A debreceni egyetemnek nem kell Németh László gondolatvilága. Mert az kétségtelen, hogy nem Németh képességei ellen esett kifogás; az bizonyos, hogy nem tehetség és elhivatottság dolgában marad el a többi nég pályázó mögött. Szellemié nem kellett. (...) " Illyés cikkére reflektált a Debrecen c. mérsékelten konzervatív napilap. „Németh László, az országos nevű író, aki vezéralakja annak a szellemi megmozdulásnak, mely éppen Debrecenből áradt szét évekkel ezelőtt az országban, a legutóbbi időkben jelentős lépéseket tett, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait Debrecennel. Barátjának és irodalmi fegyvertársának, Gulyás Pálnak tanácsára szőlős birtokot vásárolt a Debrecenhez tartozp Bocskaikertben. (...) Másik lépése Németh Lászlónak, mely által igyekezett szorosabbá jönni a személyét Debrecenhez kötő szálakat, pályázata volt a debreceni Tisza István Tudományegyetem magyar irodalom tanszékére. A debreceni egyetemi ifjúság őszinte örömmel várta, hog Németh Lász/ó elfoglalja katedráját a debreceni egyetemen. Azpta azonban híre járt, hogy a kiváló író visszavonta benyújtott pályázatát (.../' A lap ezután vázlatosan ismerteti Illyés Gyula glosszáját, majd tudósítását így zárja: „Eddig tart Illyés Gyula cikke, melyhez egyelőre nem fűzünk kommentárt, míg a vonatkozó adatok teljes egészükben nyilvánosságra nem kerülnek. " A lap néhány nap múlva újra foglalkozott az ügygyei, 19 de nem saját véleményét tolmácsolta, hanem Gulyás Pál feltűnően belenyugvó helyzetértékelését tálalta: ,^Az. egyetemmel kapcsolatos ügyre vonatkozólag csak azt mondhatom, hogy Németh László annak idején barátainak unszolására nyújtotta be pályázatát. En magam sohasem bíztattam túlságosan, mert tudtam, hogy mi volt Csokonai sorsa. Azt hiszem, így volt ez jó. Németh Laci az „idea-Debrecenért"jött ide. Csalódni kell az ideákban, mert az idea sohasem lesz valóság Ügy érzem, Németh László, most, hogy otthonra talált a szelíden lankás Bocskay-kertben, fogja csak igazán megvalósítani azj az eszmét, melyet oly régen hajszpl. " Gulyás Pál itt némileg szépíti a maga szerepét, de tagadhatatlan, hogy nem ő volt a „felbujtó", a kísérlet Spiritus rectora. Verse is vigasztaló, sztoikus belenyugvást áraszt: 17 Illyés Gyula. Németh IJts^ló Debrecenben. Magyar Csillag, 1943. 613—614 < 8 Db. 1943. május 19. 5 19 Gulyás Pál elmondja, mi hozta Németh Lászlót a Bocskai-kertbe. Db. 1943. május 23. 5
