Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

A debreceni katedra

bornak, az egykori debreceni egyetemi hallgatónak Németh Lászlót becsmérlő Jelenkor-béli cikke és a körülötte kialakult sajtópolémia aligha retardálta az ügyet.

9 Az egyetemi hallgatók rokonszenvtűntetései sem korlátozták a kari tanács szuverenitását. Ki kell zárnunk azt a verziót is, hogy a professzorok, megismervén a jelentés tartalmát, maguk között, nem hivatalosan vitatták a döntés megalapozottságát. Mivel Pukánszky Béla Kerecsényi Dezső mellett tette le a voksot, a logikus feltételezés az lenne, hogy Németh László hívei hátráltatták a végső döntés meghozatalát. Például Karácsony Sándor, aki ugyan nem volt jelen a bizottsági ülésen, de a bizottság tagja lévén ismerte Pukánszky februárban kelt javaslatát. Megfoghatatlan, miként Barta János is megjegyzi, hogyan tartották titokban a javaslat tartalmát? Márpedig Németh és debreceni baráti köre, minden jel szerint, nem értesült e bizalmas dokumentumról. Németh 1943. március 3án például ezt írja Gulyásnak: „Professzori irataimat csak azért nem kérem vissza, mert bízom benne, hogy úgysem lesz belőle semmi. Nyugtass meg hogy nem vár kínos meglepetés. " Némethné Ella március 19-én arról tájékozatja Gulyást: „Tegnap Csaba (László) gratulált a soproni ifjúság nevében a tanári kinevezéshez Más ilyen dolgok is jönnek, de szeretném már végre én is tudni, volt talán már egyáltalán jelölés? En még erről sem tudok." Gulyás március 22-i válasza: „ Ügy tudom, az egyetemen még nem volt jelölés. Nemrég látogatott meg Szfabó) Árpád, ő mondta. De lehet, hogy titokzatos erők ott többet sejtetnek, mint ami itt sejthető... " De legalább ilyen érdekes Pukánszky Béla (1895-1950) személye. Az Eötvös-kollégiumi háttérrel rendelkező Pukánszky (1932-től az MTA levelező tagja) foglalkozott ugyan magyar irodalomtörténettel is, de fő kutatási területe a magyar-német irodalmi kapcsolatok feltárása volt. Csak 1941-től állt a debreceni egyetem német tanszékének élén, Németh László pályázatának idején még nem volt debreceni lakása, Budapestről járt le. Hogy miért éppen őrá bízták a pályázatok minősítését, azt nem indokolta a jegyzőkönyv. Szabó Árpád Barta Jánosnak írott levelében azt állítja, hogy kezdetben Pukánszkyt is sikerült Németh László oldalára állítani, de később megváltoztatta álláspontját. Felmerül a kérdés, etikus volt-e egyáltalán elvállalnia a megbízatást? Lehetetlen ugyanis, hog}

7 nem tudott róla: Német polgárság magyar földön című könyvéről Németh László is írt kritikát.

10 Méghozzá részben elismerő, egyetértő, részben elutasító, vitatkozó kritikát. Olyat, amilyen az ő Némethről készített dolgozata. Pu9 Nagy Tibor:]egyletek. Jelenkor, 1943. jan. 15. 4 ,,(...) a szaktudós irodalomtörténész pályázók ellenében Németh László, a dilettáns is bátorságot érzett arra, hog)' benevezzen a pályázók közé. Rémhírterjesztők szerint még esélye is van az illetőnek (...)" A Magyar Üt (1943. jan. 21. 2) és a Magyar Élet (1943/2. 17) vitába szállt Nagy Tiborral, aki válaszában (Jelenkor, 1943. febr. 15. 34) Németh László „mély ideggyógyászati diagnózisát" emlegette 10 Németh László: Beolvadók - viss^aolvadók. Kelet Népe, 1941/1. 25-26