Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

A debreceni katedra

mindég! a dolog s e 'tüntetésen ' bizonyára a legszánalmasabb látványt nyújtotta: az erőmutogat óét, aki mögött nincs erő."

8 Több hónapig nem moccant az ügy, nem született döntés, noha a bizottság nevében Pukánszky Béla 1943. februárra elkészült a pályázatok értékelésével. Végre 1943. május 3-án összeült az előkészítő bizottság, Szabó Dezső dékán, Fest Sándor, Pukánszky Béla és Bárczi Géza részvételével. Hankiss János, immár államtitkári címmel felruházva, hivatali elfoglaltsága miatt nem jelent meg, Karácsony Sándor pedig betegsége miatt maradt távol. Hankiss írásban küldte meg álláspontját, Karácsony Sándor viszont Lükő Gáborral szóban üzente meg javaslatát. Pukánszky betűrend szerint minden jelöltet részletesen, nagy empátiával minősített, bizonyos alapkritériumokat érvényesítve. Elsőként Juhász Sándor Gézáról állapította meg, hogy mint alkotó író fog az irodalom tanulmányozásához, nem kutató tudós, sőt írásaiban szembeállítja a tudományos „köztudatot" az íróival. Ráadásul szemlélete irányzatosan szubjektív: a népiség tölti be egész lelkét. Másodiknak Kerecsényi Dezsőt minősítette, javára írva, hogy az MTA levelező tagja, Baumgarten-díjas, a Protestáns Szemle főszerkesztője. Elismeréssel adózott gazdag irodalomtörténeti munkásságának, s pártadan, igazságkereső tudósnak jellemezte, kifogást jószerint nem támasztott. Negyediknek Tóth Béla pályázatát mérlegelte. Erdemeinek elismerése ellenére megállapította: „munkássága mennyiségét és minőségét tekintve a legszerényebb a pályázóké között", nincs kiforrott szemlélete, Németh László és Juhász Géza hatása alatt áll. A sort Vajthó László véleményezése zárta. Pukánszky, nem hallgatta el a debreceni Tisza István Tudományegyetem magántanárának erényeit, de hiányolta Vajthó egyéni látásmódját. Úgy vélte, munkáiban a középiskolai tanár szólal meg, aki a köztudatban élő megállapítások és ítéletek újrafogalmazására képes. A betűrend értelmében Németh László harmadik volt a sorban. A róla szóló tanulságos jellemzést részletesen közöljük: 3. Dr. Németh László (szül. 1901-ben Nagbányán), ev. ref. vallású, 1924-ben orvosi diplomát szerzett, 1926-ban egészségtan-tanári képesítést nyert, 1928 óta középfokú iskolákban állandóan tanít, (több tanulmányutat tett Német-, Olasz; és Franciaországban) székesfővárosi iskolaorvos, ismert író és kritikus. Németh László munkássága kétségkívül a leggazdagabb és legsokoldalúbb a pályázóké között. Alakilag felmerülhet az a kérdés, foglalkozhatunk-e érdemlegesen pályázati kérvényével, minthog a pályázónak nincsen bölcsészettudományi tudori fokozata, noha Karunkon megüresedett állást óhajt elnyerni. A hivatalos hirdetmény azpnban nem kívánja meg a pályázóktól a bölcsészfudorí fokozatot, s ig a kérvénnyel érdemben foglalkoznunk kell. De Németh László eddigi munkássága erkölcsileg is kötelez bennünket arra, hogy minden tekintetben egyenrangú pályázónak tekintsük őt. Ezl a munkásságot legalább részben vala8 Gulyás-Merva i. m. 388. sz. 1.