Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Debreceni fogadtatása és kapcsolatai (1938-1944)

Németh László háza a Bocskaikertben Németh háborús korszakának könyvei széles műfaji skálán helyezkednek el, köztük több is vitát váltott ki, sőt, felzúdulást okozott. Mégis joggal tette Kondor Imre tanulmányában az alábbi megállapítást: }>

Amilyen egyenes és következetes Németh László életútja, éppoly következetesen egységes életműve. Életműről beszélünk és nem egy írói élet műveiről. Egy író nagyságára nem alkotásainak száma jellemző, hanem hogy művei mennyire illeszthetők be egységes rendszerbe. (...) Németh Lászlóról szólva az életmű szp minden tagja hangsúlyos. Elet és mű belső szintéziséről van szp, elválaszthatatlan a kettő, sem életének, sem műveinek nincs önmagában teljes értelme. (...) Elete teljesen művei szolgálatába van beállítva, szinte az aszkézis szigorával. ' Juhász Géza Népi írók c. könyvében ugyancsak az élet és mű egységét hangsúlyozta, mint az író legjellemzőbb lényegi sajátosságát: „Népi író? Ez ellen is tiltakozott már. (...) Németh Lász/ó műveltebb minden urbánusnál. (...) Németh László szervesen fejlődött, nemcsak fölfele lombozptt, lefelé is széttejeszfette mélyen a gyökereit: Prousttal egy időben fedezte fel a magyar protestantizmust és Csokonaiékat. Debrecenhez, amelynek a szomszédságában ma él, jó öszföne vonzotta, kezdettől fogva. A nyugati nagpolgárság alkonyóráiban itt még van egy városi életforma, amelynek nagy esélye, hogy nem szakadt el a földtől soha. (...) Németh elsősorban gondolkodó, de azért még a tanulmányain is folyton ott csillog a művész/ fény. Tulajdonképp egész pályája, m

l

fí

den alkotása szjtelemezhetetlen egység. 52 Kondor i. m. 53 Juhász Géza: Népi írók. Bp. 1943.