Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Debreceni fogadtatása és kapcsolatai (1938-1944)

Németh László és Gulyás Pál a Bocskai kertben Az egységes életmű szerves része például a Lányaim, amely a tragikus szemléletű író idilli, megenyhült könyve, noha írásakor az ötből már két gyermeke halott. Gulyás kritika helyett szubjektív hangvételű, lírai kommentárokkal fűszerezett breviáriummal adott róla ismertetést.

54 A mű formáló elvével kapcsolatban azt a megfigyelést tette, hogy Németh a családot nemcsak apaszemmel, de tanúként is figyeli. Az ő fogalmazásában: az apa szem sugara képes fölrepülni a kis körök kis karikái fölé, s nagyobb távlatból látni és láttatni a gyerekeket. Tegyük hozzá, ezáltal vált az írás privát érdekű naplóból irodalommá. Gulyás lírai futamaival csaknem egy időben Juhász Géza a legméltóbb Móricz-könyvnek nevezte Némethnek a nagy regényíróról szóló művét." „Olyan hatású munka, akár egy regény: emberi közelségbe jön a lapjain minden, a népi üg, az ezreket nyelő folyóirat. Akik ismertük, ilyennek ismertük... (...) Semmi intimitással nem feledteti, hogy aki előttünk Z!

4

' han a sírfelé, korunk legnagyobb elbeszélője. Azt íja róla, hogy novella-szeme volt... " Juhász számtalan értéket, egyetemes érvényt tulajdonított önéletrajzának, a Magam helyett c. könyvének is, elsősorban azért, mert világosan látta és ábrázolta 54 Gulyás Pál: A Tanú gyermekei. Sorsunk, 1943/3. 143-146 55 Juhász Géza: Németh László: Móricz Zsigmond. Forrás, 1943. 366-367