Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Debreceni fogadtatása és kapcsolatai (1938-1944)

II. Debreceni fogadtatása és kapcsolatai (1938-1944) Németh László jelképes és valóságos jelenléte Debrecenben, befolyása a város szellemi életére 1931-től folyamatos és mind jelentékenyebb volt, annak ellenére, hogy legjobb barátjával, Gulyás Pállal, 1935 májusa és 1938 májusa között szünetelt a kapcsolatuk.

1 De Gulyás 1938-as kibékülést kezdeményező levelében nem véletlenül írta neki: nem mentél el köpülünk nyomtalanul, még ha Te torinak is éretnéd a nyomot, a lenyomatot. ,£ A költő nem részletezte a „nyomot", de nyilvánvaló, hogy Németh hatásának is része volt abban, hogy az Ady Társaság kezdeti kizárólagos „Nyugat"-os tájékozódása kétpólusú lett: a program szerves részévé vált a népi irodalom népszerűsítése is. Németh több helyen megerősítette, hogy innen kapta a döntő szellemi inspirációt a Tanú megindításához, amelynek „keresztapja" is Gulyás Pál volt, s Debrecenben viszonylag sok olvasót és előfizetőt vonzott. Méltán írta Kondor Imre a Tanú megjelenésének tízéves évfordulója alkalmával: „Debrecen ezelőtt tíz évvel elsőnek üdvözölte a Tanúszerepben jelentkező Németh Tászjót, nem stílustalan talán, ha most az azpta már vádlottá lett Németh Tászjó mellett egy évforduló ürügyén tanúként áll ki ugyanaz a Debrecen, amelyik a Tanú-szerephez is ősi konzervativizmussal ragaszkodik. ' Németh itt fogalmazta meg, Gulyás munkahelyén, az inasiskolában híres kátéját, amelyet mindig is Debreceni Káténak emlegetett. O állt a Válasz mögött, noha az alapítás dicsőségét nyilatkozataiban átengedte a debreceni íróknak, ő javasolta az Ady Társaságnak a hungarológiai szakosztály megalapítását, ahol szociológiai munka is kezdődött. A debreceni egyetemi ifjúság, amely 1920 után a bajtársi szövetségek keretében jobboldali, fajvédő elkötelezettségűnek mutatkozott, nem kis mértékben Németh László hatására váltott, és csatlakozott a reformpolitikai törekvésekhez. O állt szinte minden debreceni irodalmi kezdeményezés középpontjában, itt jelent meg első könyve a Juhász Géza és Kardos László szerkesztette Új írók 1 Németh, bár közölte a Válaszban, (1935. 287-289) de zokon vette Gulyástól A tervhalmozó c. szatírát. 1938-ban Gulyás első levele meghozta a kibékülést. 2 Gulyás Klára—Merva Mária szerk.: Eg)' barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése. Bp. 1990. 151. sz. i Kondor Imre: A Tanú írója. Magyar Út, 1943/4. (jan. 28) 5-6