Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Debreceni fogadtatása és kapcsolatai (1938-1944)

c. sorozatban, (Ortega és Pirandello) egyszer-kétszer ő került a helyi irodalmi viták ütközőpontjába. A készülődő debreceni írók és intellektuelek közül feltétlen hívének számított Juhász Géza, Gulyás Pál, Tóth Béla, Kondor Imre, később Balogh László, Karácsony Sándor, akik írásaikkal nyomon követték írói-gondolkodói kibontakozását, s válságos pillanataiban emberileg is mellette álltak. Németh László 1938-1944 közötti tevékenységét, gondolatrendszerét, lelki állapotát, sűrűn megjelenő műveinek fogadtatását, megítélését Grezsa Ferenc korszak-monográfiája tárja elénk kellő részletességgel.

4 Látni fogjuk, hogy a társadalmi haladásnak elkötelezett fiatal debreceni írók csaknem minden könyve mellett letették a garast, úgy is mondhatnánk, bizonyos értelemben munkatársai, partnerei voltak. Németh több lényeges kérdésben konzultált velük, elsősorban Gulyás Pállal. Juhász Géza 1938-ban megjelent irodalomtörténeti vázlatában"' már egyenesen vezéri ranggal ruházza fel: „Mai irodalmunk legátfogóbb tehetsége, legönállóbb gondolkodója. Vezérrangot kritikáival szerez ( • •) Németh nem kisigényű vezér. A szellem emberétől példaadást követel: új nemességet. De erkölcsi szigora nem bénítja egyoldalúvá. (...). Reformtervet ad s Debreceni Kátét. A faj: magatartás, — tanítja. Köztudatba viszi a magyarságtudomány tennivalóit. Kijelöli helyünket Közép-Európa iker kultúrái köz}. "De nagyra értékelte mint szépírót is: „Legméltóbb regénye, az Emberi Színjáték ugyan máig sem került könyvalakba, de a Napkelet hasábjain is hat. (...) Tiszta szerkesztő készségével és jellemző erejével komoly színi sikerhez is jut. (VII. Gergely). Tanulmányaiban is a legjobb minőségű európaiság forr egybe a gyökeres magyar igénynyel, öntudattal. " Juhász Géza másutt, egy esszéjében

6 is megerősítette: Németh „a legjava fiatalság vezére lett, mégpedig nemcsak az irodalomban, hanem szinte az élet minden területén. " Legjobb regényének változatlanul a Napkelet lapjain szunnyadó Emberi Színjátékot tartotta, noha ekkor már megjelent a Gyász, a Bűn és a Kocsik szeptemberben. Az elsők között érintette a később annyiszor felvetett kérdést, hogy vajon Németh esszéistának vagy szépírónak jelentősebb-e, de ő maga nem foglalt állást. Németh regényvilágáról és mód- Juhász Géza 1938-ban 4 Grezsa Németh László 1938-tól 1944-ig terjedő alkotói periódusát háborús korszaknak nevezi, amely nem annyira az életmű esztéükai alkatába, hanem inkább gondolati tartalmába és az írói magatartásformákba hoz változást. A korszak jellegadó művének a Széchenyi-tanulmányt tekinti. 5 Juhász Géza: A magyar szellem vándorútja. Debrecen, (1938) 1942. 115-117 6 Juhász Géza: Németh László regényei. Protestáns Szemle, 1938/9-10. 461-466