Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)
Író és város szövetsége 1931-1944
van:problémákat vetettfel. Az író, aki örökös hullámzásban él, nem vállalkozjoatik a rész: letekig menő felépítésre. Hivatása az útmutatásra jelölte ki. Az egyes gondolatok kiszélesítése már azokra vár, akikben van elég értelem és bátorság a gondolatok vállalására. A húszas nemzedékben volt bátorság sőt odáig ment ez a bátorság hogy a Németh Lászlótól kapott impulzusokat igyekeztek letagadni, s amikor többé-kevésbé megtanultak a maguk lábán járni, szembefordultak azzpl, aki az első lépésekre megtanította őket. Pedig ha végignézünk a mai nemzedéki folyóiratokon, nem igen találunk olyat, amely nem a Németh László gondolatain indult el. Annak a nagy nemzedéki fellobbanásnak a rugóit is, amelyet most élünk, Németh Lászlónál találjuk meg. O volt az, aki a Nyugat hasábjain nemzedékké kovácsolta a harmincasokat, és meghatározta közös vonásaikat. " Jakab Antal, egy Erdélyből származó fiatal író sem azonosult Gulyás Gábor gondolataival, jóllehet ő is a húszasok közé tartozónak érzi magát, de nem tud sem új frontról, sem új világnézetről, amely különbözne a harmincasokétól. 64 „Gulyás Gábor minden áron a népiesség keresztes vitéze akar lenni. Elfelejti, vag szándékosan néz lúl rajta, hogy a népiességet éppen a harmincasok, (Erdélyi, Illyés, Németh, Tamási) harcolták ki, s az ifjúságra ennek elfogadása vár... " A vita széles mederben hullámzott tovább, hozzászólt Csobán Endre, a Csokonai Kör főütkára, Kardos László, az Ady Társaság főtitkára is. Kardos oda konkludál 63 , hogy a húszasok ellenérzései között nem kis súllyal esik a latba ama meggyőződés, hogy az Ady Társaság nem értette meg a fajtisztaság nagy koreszméjét. Vagyis: yy A húszévesek egy része (...) erős faji—politikai elfogultságokkal küzd, s míg egyfelől érzi, hogy szellemi otthonát az Ady Társaságban kellene keresnie, másfelől kínos inkompatibilitást lát saját hitleriánus nézetei és ama tény közt, hogy az Ady Társaságnak zsidó tagjai és tisztségviselői is vannak. " Tárgyunk szempontjából még Asztalos Dezsőnek, egy készülődő irodalomtörténésznek a szövege tűnik érdekesnek 66 , aki Juhász Géza ellen fordítja az epigonság vádját. Szemére lobbantja, hogy noha már túl van a negyvenedik életévén, „s verseiben és prózáiban ma is egész fióküzletet tart fönn Babits, illetve Németh László érzés- és gondolatvilágának, geszfuskész; létének... " Asztalos ugyan elismeri, de egyben mérsékelni próbálja Németh hatásának jelentőségét: „Tagadhatatlan, hogy néhány nagy áramkörű gondolatával Németh László indította el a mi irodalomkÖzjjsségi életünket. De nem Németh László rendezi és tölti be ezt az életet egyénekben jelentkező tartalommal. Minket Németh László csak elindíthatott, mint ahogy őt magát elindította annak idején Ady és Szabó Dezső. De nem megállított, nem megbénított szabad fejlődésünkben. Mi sokkaljobban: írókhoz méltóbban szeretjük Németh Lászlót, hogysem bármikor is majd szellemi önállóságunk megrablásával vádolhatnók."Asztalos tagadja, hogy a húszas nemzedékhez való tartozás pártállás vagy világnézeti meggyőződés dolga lenne, ugyanakkor „magyarabb magyarsá64 Jakab Antal: Nemzedék-ellentét és az igazság. Db. 1936. jan. 22. 65 Kardos László: „Húszasok és harmincasok". DFÚ, 1936. jan. 66 Asztalos Dezső: Megváltozott a harmincasok magatartása. Db. 1936. jan. 31. 6
